Pesti Srácok

Fortuna kegyeltje: megvan hazánk első Kenó- milliárdosa

Fortuna kegyeltje: megvan hazánk első Kenó- milliárdosa

Ezer forintos tétjének egymilliószorosát nyerte meg egy szerencsés hazai játékos a Kenó november 27-i sorsolásán. Nyereményével ő lett minden idők első magyar Kenó milliárdosa. A hazai szerencsejátékok mintegy hat évtizedes történetében eddig az Ötöslottó, Hatoslottó és Eurojackpot játékosok közül kerültek ki a magyar lottómilliárdosok, november 27-től viszont már egy Kenó játékos is feliratkozott a legalább egymilliárd forintot nyert szerencsések itthoni toplistájára.

A naponta sorsolt Kenó játékban az 1-80-ig terjedő számhalmazból a játékos tetszés szerint kiválasztott, legfeljebb 10 számot játszhat meg. A november 27-i sorsoláson az alábbi 20 szám került kisorsolásra: 1, 2, 3, 6, 9, 13, 21, 22, 24, 27, 29, 41, 43, 49, 50, 55, 56, 66, 72, 76.

A magát igazán Fortuna kegyeltjének mondható - ma már milliárdos - játékos a 10-es játéktípust választotta, azaz tíz kedvenc számát fogadta meg az interneten, azokat pedig ezer forinttal (azaz ötszörös alaptéttel) játszotta meg.

Döntése igencsak kifizetődőnek bizonyult, hiszen ennek köszönhetően nyerte meg a Kenó eddigi legnagyobb, 1 milliárdos főnyereményét. A 10-es játéktípust megjátszóknak ugyanis az adott napon kisorsolt 20 számnak csak a felét kell eltalálnia ahhoz, hogy tétjük egymilliószorosát nyerjék meg. A nyeremény ráadásul nettó összegként értendő, hiszen utána a személyi jövedelemadót a lottótársaság fizeti meg.

PestiSracok facebook image

A Kenó játék nyereményeinek nagysága nem függ a nyertes játékosok számától, a várható nyeremény a befizetett tét és a fix nyereményszorzó alapján előre kiszámolható.

Honnan ered a Kenó?

A világ egyik legősibb bukmékeri sorsjátékát i. e. 200-ban találták ki Kínában. A játék feltalálójának tekintett Cheung Leung voltaképpen azért találta ki ezt a szerencsejátékot, hogy így teremtse elő a pénzt a hadserege ellátására. A játék gyorsan sikeres lett, és elterjedt először Kínában, majd az egész világon.

Miben rejlik a Kenó sikere?

A Kenó játékon 1996. márciusi indulása óta szinte minden évben volt telitalálatos nyertes, 1997-ben például 8 darab 10/10-es nyertes született. Viszont a maximális, ötszörös téttel egészen mostanáig, azaz 2017. november 27-ig még nem értek el 10 találatot.

A Kenó bevezetésekor gyorsan az ország második legnépszerűbb játékává vált, sokáig megelőzve ezzel a Hatoslottót. A Kenó játék sikerességét elsősorban annak köszönheti, hogy a játékban széles határok közt rugalmasan választható a tétek összege, a sorsolások-, számtáblák száma és a kedvenc számok darabszáma is.

Volt már olyan hét, amikor itthon több mint 3 millió Kenó fogadás érkezett játékba. A sok játékos között természetesen számos szerencsés is akadt, az 1997-es év 31. játékhetének egyik sorsolásán egyszerre például 4 darab 10/10-es telitalálat született.

A legnagyobb Kenó nyeremények hazai toplistája

2017. 48. hét 1.000.000.000 Ft.

1997. 30. hét 210.000.000 Ft.

2002. 40. hét 200.000.000 Ft.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.