Igazságügyi reformja miatt támadta meg Lengyelországot az Európai Bizottság
Megindította az Európai Bizottság (EB) az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt – jelentette be szerdán a brüsszeli testület. Sajtótájékoztatóján Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke arról számolt be, hogy csaknem két év után szerdán megállapították: Lengyelországban egyértelműen fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata. Mint közölte, két éven belül tizenhárom olyan törvényt fogadtak el a lengyel hatóságok, amelyek veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.
Nagyon nehéz szívvel döntöttünk a hetes cikk szerinti eljárás megindításáról, azonban nem volt választási lehetőségünk, mivel a helyzet nem javult nyár óta, sőt tovább romlott – mondta Frans Timmermans. Egyre mélyülnek az aggodalmaink, amelyekben számos európai és nemzetközi szervezet is osztozik – tette hozzá az EB első alelnöke. Jelezte, hogy amennyiben az Európai Bizottság az elkövetkező három hónapban javulást tapasztal a lengyel helyzetben, kész visszavonni a javaslatot. Ez az első alkalom, hogy valamely tagállammal szemben aktiválják az atomfegyverként is emlegetett, eddig példa nélküli eljárást. A szakembereket ugyanakkor nem lepte meg a bejelentés, bennfentes források ugyanis nemrég arról számoltak be, hogy Varsónak mindössze napjai vannak rá, hogy a kifogásolt intézkedések visszavonásával vagy módosításával elkerülje a szankciókkal is fenyegető eljárást.
Az eljárás szempontjából az EB javaslattevő szerepet tölt be, a tagállamok kormányait tömörítő tanács fog majd négyötödös többséggel dönteni arról, hogy fennáll-e a veszélye az uniós alapértékek csorbulásának Lengyelországban. Timmermans kijelentette, a helyzet elemzése után arra jutottak, hogy a kifogásolt intézkedések miatt Lengyelországban már nem garantálható az alkotmányosság és a bírói függetlenség. Márpedig – mint mondta – a jogállamiság elengedhetetlen feltétele az EU-n belüli együttműködésnek, egy ilyen probléma az összes tagországot érinti, miután az unió működése és ereje éppen a bíróság előtti egyenlőségen alapul.
Reméljük, hogy sikerül eredményes párbeszédet kialakítani. A jogállamiság helyreállítása ugyanis a lengyel nemzet, a lengyel és az uniós állampolgárok, valamint az EU egészének érdeke – hangsúlyozta Timmermans. Az Európai Bizottság emellett újabb ajánlásokat fogalmazott meg Varsó számára az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében az országos igazságszolgáltatási tanácsról és a legfelsőbb bíróságról szóló jogszabállyal kapcsolatban, amelyeket pénteken a lengyel felsőház is megszavazott. Az EB ezzel párhuzamosan az Európai Bírósághoz fordult a bíróságok szervezetéről szóló törvény miatt, s ezzel a harmadik szakaszba léptette a Lengyelország ellen emiatt júliusban megindított kötelezettségszegési eljárást. A bizottság kiemelte: ellentétes a nemek közötti egyenlőség elvével, hogy a törvény a férfiak esetében hatvanöt, a női bírák esetében hatvan évben rögzítené a kötelező nyugdíjkorhatárt.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak. Az utóbbi időben sok bírálat érte a lengyel kormányt, elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonták a közmédiát, korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, és sokak szerint csorbítani kívánják a bíróságok függetlenségét. Varsó szerint azonban a vonatkozó törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek. Az Európai Parlament májusban határozatot fogadott el arról, hogy elkezdik előkészíteni Magyarországgal szemben is a hetes cikk szerinti eljárást. Az uniós jogszabály szerint az eljárás elindítását az EU választott képviselőtestülete is kezdeményezheti.
Morawiecki: Lengyelországnak éppúgy fontos a jogállamiság mint az Uniónak
Lengyelország ugyanúgy ragaszkodik a jogállamisághoz, mint az Európai Unió – reagált Mateusz Morawiecki kormányfő szerdán arra, hogy EB kezdeményezte a hetes cikk szerinti eljárás elindítását Varsóval szemben. A Brüsszel által kifogásolt igazságügyi reform nélkülözhetetlen Lengyelországban – hangsúlyozta a kormányfő a lengyel miniszterelnöki hivatal Twitter-fiókjára feltett nyilatkozatában. A Varsó és az Európai Bizottság közötti párbeszédben nyitottságra és becsületességre van szükség – tette hozzá. Mint írta, bízik abban, hogy Lengyelország szuverenitása összeegyeztethető az egységes Európa eszméjével. A lengyel kormányfői hivatal szóvivője ezt követően megerősítette: Morawiecki január 9-én tárgyal Brüsszelben az EB elnökével, Jean-Claude Junckerrel.
Az EB döntését, miszerint az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást indítanak el, egyúttal három hónapot adva Varsónak a brüsszeli testület által szerdán megfogalmazott újabb ajánlások megvalósítására, több lengyel politikai vezető politikai indíttatásúnak minősítette. Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter ebben az összefüggésben rámutatott: a lengyel igazságügyi reform Brüsszel által kifogásolt megoldásai más uniós tagállamokban is léteznek. Aláhúzta: Lengyelország akkor lesz az EU számottevő tagja, ha jól működő bíróságai lesznek. Politikai, nem pedig jogi jellegűnek minősítette a lépést a lengyel külügyi közlemény is, mely szerint az EB döntése szükségtelenül megterheli a kölcsönös kapcsolatokat. A lengyel külügyminisztérium aláhúzta: Varsó mindig kész a párbeszédre az EB-vel, ezt Morawiecki az utolsó EU-csúcstalálkozón megerősítette, és pozitív visszhangra talált.
Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő kabinetfőnöke és külügyi államtitkára a PAP hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélte: az EB elszánta magát arra, hogy egyoldalúan beszüntesse a párbeszéd jelenlegi szakaszát, melynek folytatására a lengyel kormány készen állt. Rámutatott: Lengyelországban még nem ért véget a két kifogásolt bírósági törvény jóváhagyási folyamata, hiszen Andrzej Duda elnök még nem írta alá ezeket. Szczerski szerint az EB-t terheli majd a felelősség a szerdai döntés megindoklásáért, valamint hosszú távú következményeiért. Frans Timmermans, az EB első alelnöke egyébként arra hivatkozott szerdán, hogy a lengyel államfői hivatal korábban már kilátásba helyezte a jogszabályok aláírását.
Beata Mazurek, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szóvivője, valamint Ryszard Czarnecki, az Európai Parlamentnek a PiS soraiból megválasztott egyik alelnöke arról is beszélt, hogy Brüsszel a jogállamisági eljárással nyomást gyakorol Lengyelországra, amely nem hajlandó az uniós menekültelosztási kvóta elfogadására. Mazurek emellett meggyőződését fejezte ki, hogy a hetes cikk szerinti eljárás végén esetleg Lengyelország ellen kiszabandó szankciókat –amelyek elfogadása előtt az EU-tagállamok egyhangú döntésére lenne szükség – Magyarország ellenezni fogja.
Forrás: MTI Fotó: MTI/PS
