Pesti Srácok

Kéri László: egymást nullázzák le az ellenzéki pártok

Kéri László: egymást nullázzák le az ellenzéki pártok

Nagyon sokat árt az ellenzéki pártoknak a nyílt színi és éles vita, mert egy olyan típusú ellenzéknek, amelynek a leggyengébb pontja az egymással való együttműködés, ha ezt nyilvánosan megerősítik, akkor az minden más ígéretet nullázni fog – mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában Kéri László, azok után, hogy Harangozó Tamás és Juhász Péter éles szópárbajt vívott a stúdióban.

A műsorban az Index által publikált négy éves támogatottsági listát elemezték. Az ábra ugyan harminchat százalékról indul, és ma nagyjából harminchárom százalékon áll a Fidesz, de a beszélgetésben arra hívta fel a figyelmet az elemző, hogy jelentősek a hullámzások és izgalmasak a kölcsönhatások. Kéri László szerint az ellenzék képtelen volt kihasználni azokat az időszakokat, amikor csaknem egy millió támogató is lemorzsolódott a Fidesz táborából, mert azok a tömegek nem jelentek meg az ellenzéki oldalon. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az elmúlt négy évben több alkalommal is volt olyan időszak, amikor jelentősen lecsökkent a Fideszt-támogatók tábora, vagyis csaknem egymillió ember csak viszonylag rugalmasan kötődik a Fideszhez.

Az ellenzék ezekből a válságokból többnyire nem profitált, értelmezte az ábrát Kéri, 2015 áprilisában volt jelentősebb az ellenzéki oldalon a növekedés. Arra is rámutatott, hogy akkor az ellenzék támogatottsága együttesen negyven százalék volt a Fideszé pedig csak 25. Az iszonyú nagy különbség – emelte ki Kéri. Vagyis 1—1,5 millió emberrel voltak többen az ellenzék támogatói. Az elmúlt négy évben háromszor is otthagyták a Fideszt jelentős tömegek, több százezren is – emlékeztetett Kéri, de nem tudott az másik oldal kitermelni sem olyan személyt, sem olyan politikai platformot és olyan politikai programot sem, amellyel az elbizonytalanodó réteget magához kötötte volna. Ennek a négy évnek a trükkje kéri szerint, hogy a kormánypárt meg tudja tartani azt a kisebbséget, ami elég a Fidesznek a magára szabott választási rendszerben, a győzelemhez, még akkor is ha társadalomban nincs többsége a párt támogatottságának.

Krug Emília felvetette: ha ez a képlet ilyen egyszerű, akkor miért nem találja az ellenszerét az ellenzék. Kéri szerint az egy ok, hogy a világgazdasági válságra jó magyarázatot talált a Fidesz, valójában az korábbi kormányt tette felelőssé, és a világgazdasági válság elmúlását pedig elnevezte unortodox gazdaságpolitikának, mintha az is nekik lett volna köszönhető. A másik: hogy a migránsválságot jól használták ki, rámutattak a terrortámadásokra, jól alkalmazták a félelemkeltést, és a bizonytalanok visszatértek a párthoz. A migráns-válságra nem volt jó ellenzéki válasz. A harmadik, Kéri szerint: egy összetett kommunikációs apparátust működtetve az igazi társadalmi konfliktusokat, mint amilyen a korrupció, vagy az egészségügy lepusztulása, a Fidesz vagy letagadta, vagy lehazudta, vagy átfogalmazta, vagy másról beszélt, a lényeg, hogy nem állt össze ezzel szemben jól értelmezhető ellenzéki üzenet. Nem mutatta az ellenzék a kormányzóképességet, ezt érzékelte a választó – összegezte a benyomásokat Kéri.

PestiSracok facebook image

Forrás: ATV Fotó: HírTV

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.