Pesti Srácok

Nem kalózakció, hanem amerikai kormányzati döntés a magyar sajtó befolyásolásának ötlete

Nem kalózakció, hanem amerikai kormányzati döntés a magyar sajtó befolyásolásának ötlete

Az emlékezetes amerikai kitiltási botrányhoz hasonlóa tudatos lépés volt Washington részéről a David Kostelancik amerikai ügyvivő által elmondott, a magyar médiára nehezedő kormányzati nyomást bíráló beszéd, illetve a vidéki sajtó támogatására Washingtonban kiírt pályázat bejelentése. A HVG-nek adott interjújában Thomas O. Melia volt amerikai külügyi államtitkár elmondta, hogy diplomáciájukban nincsenek véletlenek, kommunikációjuk, döntéseik mögött mindig a korányuk álláspontja keresendő.

Aligha véletlen a David Kostelancik amerikai ügyvivő által elmondott, a magyar médiára nehezedő kormányzati nyomást bíráló beszéd, illetve a vidéki sajtó támogatására Washingtonban kiírt pályázat bejelentésének összecsengése – mondta a HVG-nek adott, kedden megjelent interjújában Thomas O. Melia, volt amerikai helyettes külügyi államtitkár. A beszélgetésben Melia emlékeztet az ugyancsak a HVG által közreadott Kostelancik-interjú már egyértelművé tette: az ügyvezető általában Washingtonból kapja az utasításait, és együttműködik a külügyminisztériumban dolgozó kollégáival. Ezért nem meglepő, hogy a független magyar médiát támogató pályázat nagyjából abban az időben látott napvilágot, amikor Kostelancik nyilvánosan szólt a magyar médiára nehezedő nyomásról, mint problémáról. Ez ugyanannak az amerikai külügyminisztériumnak a hangja, Washingtonban és Budapesten.

Melia kifejtette, hogy Magyarországnak sok barátja van, és Amerika azt akarja, hogy az ország sikeres, gazdag, stabil és szabad, valamint a demokratikus nemzetek közösségének része legyen. A politikus szerint azonban a 2010-es választások után hazánkban a demokrácia megsérült. Akcióikkal az a céljuk, hogy tudassák, az Egyesült Államok tisztában van az itteni társadalmi, gazdasági folyamatokkal, és ezek közül a nagyhatalom számosat veszélyesnek tart. Thomas O. Melia az interjúben megjegyezte, hogy szerinte a magyar demokrácia helyzete – még – nem annyira aggasztó, mint Szaúd-Arábia, Egyiptom, Üzbegisztán vagy Oroszország esetében.

Melia szerint az amerikai vezetés üzenetei nemcsak a magyar kormánynak, hanem az egész magyar társadalomnak szólnak, ugyanakkor nem akarják megváltoztatni hazánk politikai irányát, mert az a magyarok dolga. A volt államtitkár megjegyezte, hogy ehhez egy olyan ellenzékre is szükség lenne, amely képes a választási győzelemre. Emlékeztetett, hogy korábban, 2006 előtt a társadalmunk ahhoz szokott hozzá, hogy a megbízatását letöltő kormányokat a nép menesztette, a mostani pedig sokak számára még mindig egy szokatlan helyzet. A Jobbikról szóló kérdést Melia rutinosan megkerülte, az identitását lázasan kereső ellenzéki pártot mindössze a következő kabinetet érintő matematikai problámának gondolja. A politikus szerint a magyarok vannak olyan bölcsek, hogy megkülönböztessék a valódi üzeneteket a kampányszlogenektől. Thomas O. Melia szavaiból kiolvasható: ő azt a vonalat képviseli, amely folyamatosan le akarja beszélni az amerikai vezetést, hogy annak tagjai elhiggyék a magyar kormány üzeneteit.

PestiSracok facebook image

Forrás: HVG.hu Fotó: PS

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)