Pesti Srácok

A németek többsége szerint elégtelen az uniós külső határ védelme

A németek többsége szerint elégtelen az uniós külső határ védelme

Elégtelennek tartja az uniós külső határ védelmét a németek többsége egy pénteken ismertetett felmérés szerint.

A YouGov közvélemény-kutató intézet felmérésben 66 százalék nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy megfelelően védi-e az Európai Unió (EU) határát az illegális migráció ellen a Törökországgal kötött menekültügyi megállapodás és a Líbiával kezdett együttműködés.

A Die Welt című lap megbízásából készített kutatás szerint a németek általánosságban is elégedetlenek Brüsszel migrációs politikájával, és azt akarják, hogy az EU védje jobban a külső határokat. Így csupán 13 százalékuk ért egyet azzal az állítással, hogy az EU túlságosan bezárkózik, és csak 23 százalék ért egyet azzal, hogy Brüsszel megfelelően kezeli a bevándorlás ügyét, 40 százalék pedig azzal ért egyet, hogy erősebben kell akadályozni a világ más részeiről az EU-ba igyekvő emberek útját.

Azonban a menekültek tagállamok közötti elosztásának kérdésében "a németek többségükben Brüsszel mögött sorakoznak fel" - írta a Die Welt, hozzátéve: 51 százalék vallja, hogy valamennyi tagállamnak szolidaritást kell tanúsítania, és szükség esetén ki kell kényszeríteni az elismert menekültek befogadását, és nagyjából egyharmados, 35 százalékos mindazok aránya, akik szerint a tagországoknak önállóan kell dönteniük a menekültek befogadásáról.

PestiSracok facebook image

A felmérés azt is kimutatta, hogy az ország nyugati részén 53 százalék támogatja a menekültek kötelező befogadását, és 33 százalék ért egyet azzal, hogy a tagországok saját hatáskörben döntsenek a befogadásról. Keleten, a volt NDK területén pedig tíz százalékponttal alacsonyabb, 43 százalékos a kötelező befogadás támogatottsága, és szintén 43 százalék ért egyet azzal, hogy a döntést a tagállamokra kell bízni.

A YouGov 1107 ember megkérdezésével végezte felmérését, december 25-én és 26-án.

MTI; Fotó: Erdély.ma

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.