Pesti Srácok

Századvég: biztos bukást hozna a balliberális-jobbikos összefogás

Századvég: biztos bukást hozna a balliberális-jobbikos összefogás

Teljes kudarcra lenne ítélve a balliberális ellenzék és a Jobbik, ha koordinált módon állítanának jelölteket a 2018-as parlamenti választáson – derült ki a Századvég Alapítvány legfrissebb kutatásából. Emlékezetes, a teljes ellenzék egy jelölt mögött sorakozott fel idén a szentendrei és a solymári időközi választáson, mégis mindkét helyen nagy fölénnyel nyertek a kormánypárti jelöltek.

A jelentős Fidesz-győzelmet hozó solymári időközi választás után egyértelművé vált, hogy az ellenzék számára az sem hozza meg a sikert, ha egységesen felsorakoznak egy jelölt mögé. Hasonló történt idén januárban Szentendrén is, akkor sem tudott a kormány ellenzéke győzelmet aratni, de Gyulán is a kormánypárti jelöltnek csak egy ellenzéki kihívója volt, a Fidesz mégis tudta növelni a szavazói számát. A Századvég Alapítvány november végén a biztos szavazó pártválasztók körében vizsgálta, hogy összességében jobban járnak-e az ellenzéki pártok, ha egy egyéni jelöltet támogatnak, azaz hogyan reagálnának az egyes ellenzéki pártok választói a koordinált indulásra.

Az első választási forgatókönyv azt vizsgálta, hogy hogyan döntenének a szavazófülkében az egyes ellenzéki pártok szavazói abban az esetben, ha a teljes ellenzék egy MSZP–DK jelöltet támogatna. Ebben az esetben DK és az MSZP szavazók körében egyaránt vesztett hitelességéből az összeállás. Komoly szavazatvesztéssel kellene számolnia a Jobbiknak, a párt támogatóinak háromnegyede ugyanis nem szavazna egy ilyen jelöltre, illetve tovább növekedett – huszonnyolc százalékra – azok aránya, akik ebben az esetben inkább a Fidesz–KDNP jelöltjét választanának.

Jóval nagyobb lemorzsolódással számolhatnak az egyes pártok, ha a második választási forgatókönyvet vizsgáljuk, mely szerint az ellenzék egy jobbikos politikust támogatna. A Jobbik kivételével minden ellenzéki párt a szavazótáborának legalább kétharmadát veszítené el egy közös jobbikos jelölt állítása esetén: az Együtt szavazóinak 86 százaléka, az MSZP szavazóinak nyolcvankettő, a DK támogatóinak hetvenegy, az LMP táborának pedig hatvankilenc százaléka, döntene úgy, hogy ez esetben nem venne részt a választáson, inkább fideszes jelöltre szavazna, vagy bizonytalanná válna.

PestiSracok facebook image

A Századvég Alapítvány egy újabb választási forgatókönyvet is modellezett, amely szerint a válaszadó saját egyéni körzetében az ellenzék egy LMP-s politikus javára lépne vissza. Ebben az esetben is a Jobbik járna a legrosszabbul a szavazói bázisuk hatvanegy százalékos lemorzsolódásával. Az MSZP-sek fele, a DK-s szavazók negyven százaléka, míg az Együtt bázisának negyede nem szavazna a közös LMP jelöltre.

Forrás: Origo Fotó: PS

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.