Pesti Srácok

Századvég: biztos bukást hozna a balliberális-jobbikos összefogás

Századvég: biztos bukást hozna a balliberális-jobbikos összefogás

Teljes kudarcra lenne ítélve a balliberális ellenzék és a Jobbik, ha koordinált módon állítanának jelölteket a 2018-as parlamenti választáson – derült ki a Századvég Alapítvány legfrissebb kutatásából. Emlékezetes, a teljes ellenzék egy jelölt mögött sorakozott fel idén a szentendrei és a solymári időközi választáson, mégis mindkét helyen nagy fölénnyel nyertek a kormánypárti jelöltek.

A jelentős Fidesz-győzelmet hozó solymári időközi választás után egyértelművé vált, hogy az ellenzék számára az sem hozza meg a sikert, ha egységesen felsorakoznak egy jelölt mögé. Hasonló történt idén januárban Szentendrén is, akkor sem tudott a kormány ellenzéke győzelmet aratni, de Gyulán is a kormánypárti jelöltnek csak egy ellenzéki kihívója volt, a Fidesz mégis tudta növelni a szavazói számát. A Századvég Alapítvány november végén a biztos szavazó pártválasztók körében vizsgálta, hogy összességében jobban járnak-e az ellenzéki pártok, ha egy egyéni jelöltet támogatnak, azaz hogyan reagálnának az egyes ellenzéki pártok választói a koordinált indulásra.

Az első választási forgatókönyv azt vizsgálta, hogy hogyan döntenének a szavazófülkében az egyes ellenzéki pártok szavazói abban az esetben, ha a teljes ellenzék egy MSZP–DK jelöltet támogatna. Ebben az esetben DK és az MSZP szavazók körében egyaránt vesztett hitelességéből az összeállás. Komoly szavazatvesztéssel kellene számolnia a Jobbiknak, a párt támogatóinak háromnegyede ugyanis nem szavazna egy ilyen jelöltre, illetve tovább növekedett – huszonnyolc százalékra – azok aránya, akik ebben az esetben inkább a Fidesz–KDNP jelöltjét választanának.

Jóval nagyobb lemorzsolódással számolhatnak az egyes pártok, ha a második választási forgatókönyvet vizsgáljuk, mely szerint az ellenzék egy jobbikos politikust támogatna. A Jobbik kivételével minden ellenzéki párt a szavazótáborának legalább kétharmadát veszítené el egy közös jobbikos jelölt állítása esetén: az Együtt szavazóinak 86 százaléka, az MSZP szavazóinak nyolcvankettő, a DK támogatóinak hetvenegy, az LMP táborának pedig hatvankilenc százaléka, döntene úgy, hogy ez esetben nem venne részt a választáson, inkább fideszes jelöltre szavazna, vagy bizonytalanná válna.

PestiSracok facebook image

A Századvég Alapítvány egy újabb választási forgatókönyvet is modellezett, amely szerint a válaszadó saját egyéni körzetében az ellenzék egy LMP-s politikus javára lépne vissza. Ebben az esetben is a Jobbik járna a legrosszabbul a szavazói bázisuk hatvanegy százalékos lemorzsolódásával. Az MSZP-sek fele, a DK-s szavazók negyven százaléka, míg az Együtt bázisának negyede nem szavazna a közös LMP jelöltre.

Forrás: Origo Fotó: PS

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.