Pesti Srácok

Kövér László: a magyar a megmaradás nemzete

Kövér László: a magyar a megmaradás nemzete

A történelem ugyan szétválasztotta és szétszórta, de a kultúrájuk megtartja a magyarokat, ezért a magyarság nem a szétesés és a szétszóródás, hanem a megmaradás nemzete – jelentette ki Kövér László a felvidéki Dunaszerdahelyen, ahol köszöntőt mondott a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen vasárnap.

  • Az Országgyűlés elnöke a dunaszerdahelyi ünnepségen „a nyelvben és a hitben gyökerező” magyar kultúra össze- és megtartó erejéről is beszélt
  • A történelem bennünket magyarokat szétválasztott és szétszórt, de a kultúránk megtart
  • Ez nem pusztán felgyülemlett tudás, nem pusztán közös információhalmaz
  • A kultúra csak akkor és csak addig tart meg egy közösséget, amíg a közösség is képes megtartani a kultúráját

Az Országgyűlés elnöke a helyi művelődési központ teljesen megtelt nagytermében tartott ünnepségen „a nyelvben és a hitben gyökerező” magyar kultúra össze- és megtartó erejéről, a kultúra szerepéről, a közösségre gyakorolt hatásáról és megtartásának fontosságáról beszélt. – szögezte le az Országgyűlés elnöke. Elmondta: a magyarság, amelynek más nemzetektől eltérően a történelem viharaival dacolva sikerült megmaradnia, akkor lesz a legnagyobb veszélyben, ha feladja magát, kultúráját, mert a kultúra a jövő kialakításának tartaléka, az önmegvalósítás és az önvédelem eszköze is. – fogalmazott Kövér László. Hangsúlyozta: a kultúra azonban csak akkor és csak addig tart meg egy közösséget, amíg a közösség is képes megtartani a kultúráját, amivel nem csak saját magának, de elődeinek is tartozik. – mutatott rá Kövér László. A Csallóköz központjának számító városban megtartott, színes kulturális műsorral átszőtt ünnepségre több százan látogattak el, köztük a felvidéki magyarság politikai érdekképviseletének és a város önkormányzatának vezetői is.

A rendezvényen Karaffa Attila, az ünnepséget szervező Pázmáneum polgári társulás elnöke is felszólalt. Beszédében kiemelte: az európai kultúra nem létezhet nemzeti kultúrák nélkül, a felvidéki magyarság számára pedig saját kultúrájának megtartása az, ami lehetővé teszi ennek a közösségnek, hogy elkerülje a szétmorzsolódást.

Magyar Idők; Vezető kép: Origo.hu
PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.