Pesti Srácok

Most már mégis inkább Németországba vágynak, akiknek eddig Skandinávia volt az álomotthon

Most már mégis inkább Németországba vágynak, akiknek eddig Skandinávia volt az álomotthon

Egyre több menedékkérő érkezik Németországba északról a skandináv országokban bevezetett menekültügyi szigorítások miatt – írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.

A szövetségi belügyminisztérium a lap kérdésére a határigazgatásért felelős szövetségi rendőrség kimutatása alapján közölte, hogy tavaly a január-októberi időszakban 2269 illegális határátlépést regisztráltak Finnországból, Norvégiából, Svédországból és Dániából, ami 35 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 1674-hez képest. A legnagyobb csoportokat az afgán, az iraki és a szíriai állampolgárok alkották. A legtöbben, 1674-en a német-dán szárazföldi határon keltek át, a többiek hajóval érkeztek Skandináviából. A lap szerint valószínűleg jóval többen érkezhettek, mert sokan úgy lépik át a határt, hogy a szövetségi rendőrség nem veszi észre őket, a tartományi rendőrségi szervek által az ország belsejében előállított menedéket kereső emberekről pedig nem derül ki, hogy melyik szomszédos állam területéről léptek be Németországba.

A Welt am Sonntag hozzátette, hogy míg észak felől egyre többen lépik át a határt illegálisan, Ausztria és Svájc felől nagymértékben csökken a nyomás. A szövetségi rendőrség legutóbbi kimutatása szerint a bajor-osztrák határon, illetve Baden-Württemberg tartomány és Svájc határán tavaly a január-novemberi időszakban 19 600 illegális határátlépést regisztráltak, ami alig az egynegyede az egy évvel korábbi 74 ezernek.

Németországba a migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben 890 ezer menedékkérő érkezett, 2016-ban 280 ezer menedékkérőt vettek nyilvántartásba, tavaly november végéig pedig további 173 ezret.

PestiSracok facebook image

MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.