Pesti Srácok

Még egyszer megpróbálják a múltat: elkezdődtek a CDU/CSU–SPD koalíciós tárgyalások

Még egyszer megpróbálják a múltat: elkezdődtek a CDU/CSU–SPD koalíciós tárgyalások

Elkezdődött az egyeztetés a Németországot 2013 óta kormányzó nagykoalíció megújításáról vasárnap, a szövetségi parlamenti választás utáni 104. napon. A Kereszténydemokrata Unió (CDU), a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) egyaránt 13 fős küldöttsége a tervek szerint öt napon keresztül folytat előzetes egyeztetést egy újabb közös kormány megalakításáról.

A megbeszéléseket 15 téma köré csoportosítják. Az első helyen a pénzügyek és adóügyek, a második helyen a gazdaság, közlekedés, infrastruktúra, digitalizáció és bürokrácia nevű témakör áll, a harmadik az energia, klímavédelem és környezetvédelem témaköre. A „migráció/integráció” nevű témakör a kilencedik. Az úgynevezett szondázó, puhatolózó tárgyalás után a pártok külön-külön döntenek arról, hogy érdemes-e hivatalos koalíciós tárgyalást kezdeni. Ha nem sikerül megállapodni a közös kormányzásról, kisebbségi kormányt alakíthat a tavaly szeptemberi Bundestag-választáson győztes CDU/CSU pártszövetség, vagy előrehozott választást tartanak. A tárgyalások esetleges kudarca azonban Martin Schulz SPD-elnök szerint az ő politikai pályafutása végét jelentené, amit Horst Seehofer CSU-elnök is ugyanígy lát önmagára alkalmazva.

A delegációk vasárnap az SPD berlini székházában kezdték el a tárgyalást. A pártelnökök az első ülés előtt derűlátóan nyilatkoztak. Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke hangsúlyozta, pártjának célja egy stabil kormány megalakítása, annak érdekében, hogy „öt és tíz év múlva is jólétben, biztonságban és demokráciában éljünk”. Horst Seehofer kiemelte, hogy az előző Jamaica-koalícióról szóló próbálkozáshoz képest „kevesebbet kell beszélni, és többet dolgozni”, és nem szabad túllépni az egyeztetés lezárására kijelölt határidőt, január 12-ét. Martin Schulz azt mondta, hogy a Bundestag-választással új korszak kezdődött, amelyhez új politika kell. Kiemelte, szerinte a CDU/CSU-ban megvan a kellő akarat a konstruktív pártbeszédhez. Az új kormány várhatóan húsvét körül alakulhat meg, ha az SPD 450 ezres tagsága is rábólint belső szavazáson. Ez lenne a 2005-2009-es és a 2013-2017-es ciklus után a harmadik nagykoalíció Angela Merkel vezetésével, és a negyedik Merkel-kormány.

Többen érdekeltek a kudarcban, mint a sikerben

PestiSracok facebook image

Kiszelly Zoltán nem olyan derűlátó, mint a német pártelnökök; szerinte „szinte semennyire” nem egyeztethető össze fontos kérdésekben a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU), valamint a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) álláspontja. Az M1 csatornán kiemelte a politológus, hogy nehéz témákkal kezdődnek a tárgyalások és rövid időkeretet szabtak maguknak a felek, márpedig a pártokon belül többen érdekeltek a tárgyalások kudarcában, mint sikerében. A szakértő a várhatóan a legnagyobb vitát okozó témák között említette egyebek között az egészségügyi rendszer átalakítását, a migrációt, az adóreformot, illetve az energiapolitikát.

MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.