Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Nézőpont: A budapestiek elégedettek a Tarlós-féle városmenedzsmenttel

PPestiSrácok.hu Forró drót 2018. január 18. 11:19
Nézőpont: A budapestiek elégedettek a Tarlós-féle városmenedzsmenttel

A fővárosiak többsége (56%) szerint jó irányba haladt Budapest az elmúlt hét évben, ráadásul hasonló arányban (55%) elégedettek Tarlós István munkájával – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából. A felmérés arra is rámutat, hogy a budapestiek körében Tarlós Istvánt lényegesen többen tartják jobb főpolgármesternek (53%), mint Demszky Gábort (17%). Egy most vasárnapi főpolgármester-választás esetén Tarlós István Karácsony Gergelyt és Horváth Csabát is nagy fölénnyel győzné le.

A választások során fontos csatamező lesz Budapest, mely sokak szerint még mindig „vörös város”. Ugyanakkor a kutatás alapján a budapesti felnőtt lakosság körében többségben vannak azok, akik szerint jó irányba mentek a dolgok az elmúlt hét évben a fővárosban (56%), negatív állásponttal jóval kevesebben bírnak (36%). Tarlós István eddigi munkáját is hasonló arányban ítélik meg a fővárosiak. A főpolgármester munkájával a budapestiek többsége (56%) elégedett, az elégedetlenek aránya mindössze egyharmados (33%).

Érdekesség, hogy a budapesti Jobbik-szimpatizánsok közel fele (49%) ugyancsak elégedett az elmúlt hét évvel, míg e körben tízből közel négyen (38%) a főpolgármester munkáját is pozitívan ítélik meg. Szintén fontos kiemelni, hogy az LMP-tábor körében is 36, illetve 33% erősíti az elmúlt hét évvel, illetve a Tarlós István munkájával elégedettek táborát. Ugyanez az arány a baloldali (MSZP, DK, Együtt, Párbeszéd, Liberálisok) szimpatizánsok körében 28, illetve 25%.

Forrás: Nézőpont Intézet
PestiSracok facebook image

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a rendszerváltás óta kit tartanak jobb főpolgármesternek a budapestiek. E tekintetben is egyértelműek az eredmények, hiszen Tarlós Istvánt lényegesen többen tartják jobb főpolgármesternek (53%), mint Demszky Gábort (17%). Érdekesség, hogy még a baloldali szimpatizánsok negyede (24%) is Tarlós Istvánnal szimpatizál.

Végül, a felmérés arra is rámutat, hogy egy most vasárnapi főpolgármester-választás esetén a biztos szavazók körében 52% szavazna Tarlós Istvánra, míg 26% Karácsony Gergelyre. A jelenlegi főpolgármester Horváth Csabával szemben is hasonló eredményt érne el (51%), míg a szocialista politikusra csak 17% szavazna.

Nézőpont Intézet (A közvélemény-kutatás 2017. október 17. és november 12. között készült 1000 fő személyes megkérdezésével.); Fotó: Origo

Kapcsolódó témák
főpolgármester budapest tarlós istván
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.