Pesti Srácok

Nézőpont: a közép-európaiak fele elégedetlen Brüsszellel

Nézőpont: a közép-európaiak fele elégedetlen Brüsszellel

A közép-európaiak fele (49 százalék) elégedetlen az Európai Unió brüsszeli vezetésével – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Idők számára készült közvélemény-kutatásából, mely hazánk mellett további tíz közép-európai országban készült. A felmérés arra is rámutat, hogy 53 százalék szerint rossz irányba mennek a dolgok Európában, de a megkérdezett közép-európaiak háromnegyede (73 százalék) EU-tag maradna.

A KÖZÉP-EURÓPAIAK HÁROMNEGYEDE (73 SZÁZALÉK) EU-TAG MARADNA

A Nézőpont Intézet Magyarország mellett további tíz közép-európai országban (Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária) végzett kutatást. A felmérésben részt vevő tíz EU-tagország lakosainak ötöde (18 százaléka) léptetné ki államát az EU-ból. Érdekesség, hogy a csehek 31, a horvátok 25, de a németek és szlovákok 23-23 százaléka is ezen az állásponton van. Leginkább az osztrákok (86 százalék) és a lengyelek (84 százalék) támogatják a tagságot. A magyarok héttizede (71 százalék) az EU-tagság mellett van, ezzel ellentétes véleménnyel csak 14 százalék bír. A nem EU-tag szerbek hattizede (61 százalék) a csatlakozás mellett van.

53 SZÁZALÉK SZERINT ROSSZ IRÁNYBA MENNEK A DOLGOK EURÓPÁBAN

PestiSracok facebook image

A megkérdezettek 53 százaléka szerint egyébként rossz irányba mennek a dolgok Európában és mindössze négytizedük (40 százalék) elégedett e téren. A legkedvezőbben a románok (57 százalék) és a szerbek (52 százalék) vélekednek, a szlovákok és csehek kétharmada (69, illetve 64 százalék) viszont elégedetlen. Legtöbben a magyarok körében (68 százalék) számítanak elégedetlennek.

A KÖZÉP-EURÓPAIAK FELE (49 SZÁZALÉK) ELÉGEDETLEN BRÜSSZELLEL

A közép-európaiak fele (49 százalék) az Európai Unió brüsszeli vezetésével is elégedetlen, e téren csak 38 százalék számít elégedettnek. Leginkább a románok (58 százalék), szlovének és a lengyelek (49-49 százalék) elégedettek. A kritikusabbak táborát a szlovákok (71 százalék), a csehek (69 százalék) és a magyarok alkotják (57 százalék), viszont érdekesség, hogy a németek 58, míg az osztrákok 50 százaléka ugyancsak elégedetlen Brüsszellel.

Forrás: Nézőpont

Nézőpont (A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatása 2017. szeptember 26. és 2017. október 27. között készült Magyarország mellett további tíz közép-európai országban, országonként 1000 fő megkérdezésével.); Fotó: Politico

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.