Pesti Srácok

Ötven esztendős Repka Attila, Barcelona olimpiai bajnoka (videóval)

Ötven esztendős Repka Attila, Barcelona olimpiai bajnoka (videóval)

Barcelonára jó szívvel emlékszik minden magyar szurkoló, hiszen 1992-ben sok fantasztikus eredményt elértek legjobbjaink. Közéjük tartozott Repka Attila, aki ekkor ért fel pályafutása csúcsára: aranyérmes lett kötöttfogású birkózásban. Ma már edzőként dolgozik, január tizedikén töltötte be 50. esztendejét.

A miskolci származású Repka Attila tízévesen kezdett birkózni, s először 18 évesen, 1986-ban került be a magyar válogatottba. A Diósgyőri Birkózó Club tagjaként négy Európa-bajnoki aranyérmet, ott volt az 1988-as olimpián, de pályafutása csúcsára négy évvel később, Barcelonában ért fel. A döntőig „simán” nyerte a meccseket, de ott legnehezebb riválisa, a világ- és Európa-bajnok Iszljam Dugucsijev következett, aki már nem a Szovjetuniót, hanem a Független Államok Közösségét, azaz az „Egyesített csapatot” képviselte. A két sportoló sokáig nem bírt egymással, a döntés a hosszabbításra maradt. Ebből csak 37 másodperc telt el, amikor Repka pontot ért el a világ- és Európa-bajnok orosz birkózó ellen, s megszerezte a magyar sport 127., a magyar kötöttfogású birkózósport tizenegyedik és a barcelonai olimpiai küldöttség negyedik olimpiai elsőségét.

Repka stratégiája egyébként tökéletesen működött: „Az esti döntős Repka Attila (68 kg) szurkolt társaiért, s közben elmondta: – Az orosz Dugucsijev nagy ellenfél, de nem félek tőle. Az éjjel nem sokat aludtam, mindössze két órányit. Óriási a meleg, a tévét néztem, mindenféle kosárlabda-mérkőzés eseményeivel igyekeztem kikapcsolódni – mondta; – Három percen keresztül fárasztani kell majd Dugucsijevet és azután ... Szerintem a 4-5. percben kiharcolja a győzelmet - mondta el tömören a taktikás, s egyben vázolta az esélyeket is Szőnyi János szövetségi kapitány.” – írta a Tolnai Népújság. És valóban, szinte pontosan így történt.

„A televízió képernyője előtt tördeltem a kezem – mondta nevelőedzője, Rusznyák József akkor az MTI-nek. – Nagyon nagy öröm és boldogság, hogy Attila feltette a koronát pályafutására az olimpiai győzelemmel. Ellenfelét egyébként le kellett volna léptetni, amikor megharapta Attilát. Én még ilyet nem is láttam. Nagyon mérges voltam, de végül is Dugucsijev foga ezúttal „beletört” Attilába.

PestiSracok facebook image

Bár a fenti videóban még azt mondta, edző nem lesz, természetesen pontosan ez lett a sorsa. És ez így van jól. Ha minden igaz, máig ő a magyar sport egyetlen miskolci, BAZ-megyei olimpiai bajnoka.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.