Pesti Srácok

Tarlós: Az ütőkártyák kiestek az ellenzék kezéből

Tarlós: Az ütőkártyák kiestek az ellenzék kezéből

Szándékosan szabotálták a metrószerelvények működését nemcsak fakockával, de fémdarabokkal, plombákkal is – jelentette ki Tarlós István a Demokrata csütörtöki számában megjelent interjúban. Mint hozzátette, ezt azonban igyekszik elhallgatni vagy viccként feltüntetni a balliberális sajtó, mert az efféle akciók már baloldali körökben is visszatetszést keltenek. A főpolgármester arról is beszélt, bár vannak előremutató súrlódások, a legfontosabb kérdésekben egyetértenek, így továbbra is leteszi a voksát a Fidesz mellett.

Tarlós István a Demokrata csütörtöki számában megjelent interjújában a 2017-es évvel kapcsolatban elmondta, legfontosabb eredményeknek az elindult metrófelújítást, a startra kész árvízvédelmi beruházást és a BKV járműinek cseréjét tartja. Hozzátette, véleménye szerint az ellenzék az egész országban „furcsán” viselkedik, de amit Budapesten „művel”, az „túllép minden határt”. Jellemzőnek nevezte a metrófelújítás kapcsán az üres utcán dugóról beszélni, aminek éppen annyi valóságtartalma van, mint korábban az ingyenes közlekedés lebegtetése.

Szándékosan szabotálták a metrószerelvények működését

Tarlós István arról is beszélt, egyesek az ellenzék köreiből abban reménykedtek, hogy el sem indul a metrófelújítás, de az új metrószerelvények forgalomba állítását is előre megrendezett botrányok tarkították. Hozzátette, szerinte ma már nyilvánvaló, hogy a kisebb rendszerhibákat zömmel külső beavatkozások okozták, ezt a körülményt ugyanakkor elbagatellizálta a balliberális sajtó. Mint megjegyezte, az emlékezetes fakockán túl fémdarabbal, kaviccsal és több esetben plombával próbálták manipulálni a járművek zárszerkezetét. A főpolgármester szerint ennek a szabotázs-akciósorozatnak ugyanakkor rendkívül rossz üzenete lett volna még a baloldali szavazótábor felé is, ezért a balliberális sajtó kénytelen volt azt viccként tálalni. Ugyanakkor a szurkálódások nem értek véget, hiszen a legutóbb egy takarításból ottmaradt olajfoltot neveztek rozsdafoltnak.

PestiSracok facebook image

Az interjúban Tarlós István kitért arra is, hogy az előző vezetés a kettes metró felújításával szeret dicsekedni, ugyanakkor a szerelvényeket már az új vezetésnek kellett beszereznie, és összesen egy liftet építettek a felújítás során. Utóbbit akkor senki nem kérte számon, miközben most „napi rendszerességgel” jelennek meg olyan cikkek, amelyek az akadálymentesítést kérik számon.

Az ellenzék gépiesen szervezi a tüntetéseket

A főpolgármester a római-parti árvízvédelem kapcsán kifejtette, elsőként az Aranyhegyi-árok védelmét építik ki, hogy a Római lakótelep védelméről gondoskodjanak. Ugyanakkor épül a Barát-patak védelme Északon, és a pünkösdfürdői csomópont védmagasítása is. Hozzátette, összehoztak egy olyan szakmai gárdást, amelyben három egyetemi tanszék, az Országos Vízügyi Főigazgatóság illetve tájépítők és vízépítők képviselői mellett a tiltakozók is helyet kaptak. Tarlós István megjegyezte, 2009-ben, amikor Demszky Gáborék a part menti változat mellett döntöttek, amelyet tényleg a partélre akartak építeni, senki nem tiltakozott, pedig rengetek fát kellett volna kivágni. Véleménye szerint ebből is látszik, hogy a zöldek a tüntetéseket gépiesen szervezik, és az ellenségkép keresése olyan spontán működik bennük, hogy képesek még a 10 ezer fővárosi fa elültetése ellen is tiltakozni.

Továbbra is a Fidesz mellett

Az interjúban a főpolgármester arról is szólt, bár voltak súrlódások, a kormány és a főváros a legfontosabb politikai kérdésekben egyetért. A csattanások, a viták előbbre vittek – jegyezte meg. Tarlós István hangsúlyozta, továbbra is a Fidesz mellett leteszi a voksát,

Paródia, amit az ellenzék művel

Az ellenzék kapcsán megjegyezte, véleménye szerint paródia, amit a jelenlegi ellenzék bemutat, bár vannak köztük, akiket emberileg szeret, mint például Szél Bernadettet. Tarlós István hozzátette, sokáig konstruktív embernek tartotta Karácsony Gergelyt is, de amit az utóbbi hetekben „előadott”, az nemcsak miniszterelnök-jelöltségét teszi komolytalanná, de megváltoztatja a bölcs, mosolygós, szelíd beszédű, türelmes, szolid ember képét. Hozzátette, politikai taktika és gondolkodás szempontjából is meglepő Karácsony viselkedése.

A teljes interjú a Demokrata csütörtöki számában olvasható.

Forrás: Demokrata; fotó: magyarhirlap.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.