Pesti Srácok

Tízmilliárd jut bölcsődei fejlesztésekre idén

Tízmilliárd jut bölcsődei fejlesztésekre idén

Idén 10 milliárd forintot kívánnak bölcsődei fejlesztésekre fordítani, ami döntően új férőhelyek létrehozását jelenti, és elsősorban a közép-magyarországi régiót érinti - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára egy szentendrei családi bölcsődében tartott sajtótájékoztatón hétfőn.

Novák Katalin felidézte: a bölcsődei rendszer átalakításának célja, hogy minél több férőhelyet, lehetőséget és nagyobb rugalmasságot biztosítson a 3 év alatti gyermeket nevelő szülők számára. Hozzátette: a megújult rendszerben négy típusú, hagyományos, mini, családi és munkahelyi bölcsőde közül lehet választani. Az elmúlt években 117 milliárd forintot irányoztak elő bölcsődei és óvodai férőhelyek létrehozására, illetve megújítására - ismertette.

- jegyezte meg Novák Katalin. Kitért arra is, hogy az új szabályozás szerint már nemcsak a 10 ezer lakos feletti településeken kell biztosítani a bölcsődei ellátást, hanem minden olyan településen, ahol legalább negyven, 3 év alatti gyermek van, vagy öt olyan gyermek, akiknek a szülei igénylik a bölcsődei elhelyezést. Ezt az ellátást az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk - tette hozzá. Novák Katalin kiemelte: a fejlesztéseknek köszönhetően egyre több az olyan település, ahol újonnan tudnak bölcsődei ellátást biztosítani, azaz ahol korábban egyáltalán nem volt ilyen.

PestiSracok facebook image

Kiemelten koncentrálnak a közép-magyarországi régióra

A 117 milliárd forintnyi forrás 85 százaléka már lekötött, 93 milliárd forintnak pedig már ismert a helye - számolt be az államtitkár, aki a következő időszakról szólva elmondta, hogy idén a tervek szerint 10 milliárd forintot fordítanak fejlesztési és központi költségvetési forrásokból bölcsődei fejlesztésekre. Ezt döntően új férőhelyek létrehozására költik, és kiemelten koncentrálnak a közép-magyarországi régióra - mondta. Az államtitkár beszélt arról is, hogy reményeik szerint a családok is érzékelik, hogy érdemi segítséget tudnak kapni ezen a területen. Novák Katalin az MTI-nek elmondta, hogy 2010-ben mintegy 34 ezer férőhely volt a 3 éven aluli gyermekek elhelyezésére, a KSH 2017. évi előzetes adatai alapján a 3 éven aluli gyermekek mintegy 17 százaléka tudta már igénybe venni a napközbeni ellátás valamely formáját, valamivel több mint 47 ezer férőhellyel. Ez a szám a további uniós és hazai forrásoknak köszönhetően tovább fog emelkedni - tette hozzá. Fűrész Tünde, a bölcsődei rendszer átalakításáért felelős miniszteri biztos a sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy 2018-tól átalakult a bölcsődei rendszer finanszírozása is. A hagyományos és a mini bölcsődék esetében a korábbi, normatív alapú finanszírozást felváltotta a feladatalapú. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok a bérek és járulékok és az üzemeltetés költségeit nagy részben le tudják hívni a központi költségvetésből - mutatott rá. Hozzátette: a szolgáltatásjellegű bölcsődéknél, így a családi és a munkahelyi bölcsődéknél jelentősen javult a normatív támogatás, egy gyermekre vonatkozóan a korábbiakhoz képest 20 százalékkal növekedett 2018-ban. A miniszteri biztos a munkahelyi bölcsődeiférőhely-teremtésről szóló pályázatra is felhívta a figyelmet. Jelezte: januárban átalakult a felhívás, aminek következtében a munkáltatók, foglalkoztatók már együtt tudnak működni bölcsődék működtetéséhez értő szakmai szervezetekkel, és velük konzorciumban tudnak pályázni. Verseghi-Nagy Miklós (Fidesz-KDNP) szentendrei polgármester kiemelte: növekszik a gyermekek száma a városban, az önkormányzati intézmények mellett az alapítványi és az egyházi fenntartásúak is fontos szerepet töltenek be az ellátásban.

Forrás: MTI, fotó: MTI/Soós Lajos

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.