Pesti Srácok

Áder: Nemzetünk szeretettel és megbecsüléssel őrzi Kallós Zoltán emlékét

Áder: Nemzetünk szeretettel és megbecsüléssel őrzi Kallós Zoltán emlékét

Nemzetünk szeretettel és megbecsüléssel őrzi meg Kallós Zoltán emlékét - írta Áder János államfő részvétnyilvánító levelében az erdélyi néprajzkutatóra emlékezve csütörtökön. A Kallós Zoltán Alapítványnak küldött levél a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján olvasható. Moldvában csángó fiatalokat tanított anyanyelvükre, szülőfalujában, Válaszúton a környékbeli szórványban élő gyermekek számára alapított magyar iskolát -sorolta Kallós Zoltán érdemeit.

Egy nemzet lelkiségét leginkább a népzene, a néptánc és a néprajz mutatja meg. Régi századok örökségét - az élet rendje szerint - sajátjaként éli meg és formálja minden szerencsés nemzedék" - írta az államfő, rámutatva, ehhez nyújtott pótolhatatlan segítséget a Corvin-lánccal kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas népzenegyűjtő és iskolaalapító. A köztársasági elnök az életének 92. évében, szerdán elhunyt Kallós Zoltánt elhivatott néprajzosként jellemezte, aki Erdély és Moldva földjét bejárva népénekek, tánclépések, kották bőséges tárházát gyűjtötte össze és mentette át a 21. század magyarságának.

-sorolta Kallós Zoltán érdemeit az államfő. Emlékeztetett arra is, néprajzi gyűjteményében varrottasok és népviseletek páratlanul gazdag anyagát állította ki, az erdélyi táncházmozgalom szervezőjeként és a válaszúti táborokban fiatalok sokaságának tette meghatározó élménnyé a magyar néptáncot - olvasható a levélben.

PestiSracok facebook image

-idézte fel személyes élményét Áder János.

A Kossuth-nagydíjas néprajzkutató, népzenegyűjtő, a nemzet művésze 1926. március 26-án született a Kolozs megyei Válaszúton. A kulturális örökségvédelem terén legrangosabbnak számító uniós elismeréssel, az Európa Nostra-díjjal és közönségdíjjal is kitüntették. A válaszúti családi kúriában működik a Kallós Zoltán néprajzi gyűjteményét bemutató múzeum.

Forrás: MTI; fotó: romkat.ro

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.