Balog Zoltán: komoly fejlesztések az Országos Onkológiai Intézetben

A miniszter elmondta, a fejlesztések eredményeként olyan – megújult gép- és informatikai parkkal felszerelt, új tömbbel kiegészülő – onkodiagnosztikai komplexum jön létre, amely jelentősen csökkenti a betegek számára a várakozási időt, és mindenben megfelel a huszonegyedik századi elvárásoknak. A tárcavezető kiemelte, hogy a most átadott berendezés nem csupán Magyarországon, de az egész régióban az első ilyen eszköz állami intézményben. Balog Zoltán a rákellenes világnapon tartott eseményen hangsúlyozta, hogy napjainkban a nem fertőző krónikus betegségek, köztük a vezető haláloknak számító rák jelenti a legnagyobb kihívást az egészségügyben, utóbbi évente nyolvanezernél több megbetegedésért felelős és harmincháromezer ember halálát okozza.

Ez az összes halálozás több mint egynegyede, és uniós összehasonlításban sem állunk túlságosan jól ebben az ügyben – tette hozzá kiemelve, hogy a visszaszorítás legfontosabb eszköze a szűrés, valamint az azon való részvétel arányának emelése. E téren Balog Zoltán szerint nem jók a számok, hiszen az emlőszűrésen a potenciális érintettek negyven-ötven, a méhnyakszűrésen harminc százaléka vesz részt, ugyanakkor a kormányzat célja e mutatók hetven százalékig emelése, ami nagyon sok életet megmenthet. A korábbi évek kormányzati intézkedéseiről szólva a miniszter kiemelte: bevezették a méhnyakrák kialakulásáért felelős vírus –HPV – elleni ingyenes, önkéntes oltást, továbbá az úgynevezett tizennégy napos szabályt, amely alapján a közfinanszírozott ellátásban a képalkotó vizsgálatokat ennyi időn belül kell elvégezni daganat gyanúja esetén. Emellett bevonták a védőnőket a méhnyakrák-szűrés szervezésébe, és az előző két évben tizenöt nagy értékű innovatív gyógyszert vettek fel a támogatási listára.

Balog Zoltán emlékeztetett, hogy az Egészséges Budapest program tíz éves futamideje alatt a kormányzat hétszázmilliárd forintot tervez fejlesztésekre. Ónodi-Szűcs Zoltán, a tárca egészségügyért felelős államtitkára arról beszélt: 2012-ig évről évre emelkedett az onkológiai okú halálozások száma, azóta ezt a trendet sikerült megállítani, amiben szerepe van a nemdohányzók védelméről vagy a népegészségügyi termékadóról szóló törvénynek, a HPV elleni oltásnak és a tizennégy napos szabálynak. Azt gondolom, hogy ez mind kevés volt, mert 2010-hez képest csak ebben az évben már hatvanmilliárd forinttal többet költünk onkológiai ellátásra – mondta az államtitkár, a nyolc évvel ezelőtti, százharmincnyolcmilliárdos és az idei kétszázmilliárd feletti összeget állítva szembe egymással. Ónodi-Szűcs hozzátette: ez idő alatt kicserélték a besugárzó eszközök kétharmadát-háromnegyedét, így a korábbinál sokkal pontosabb, kevesebb mellékhatással, szövődménnyel dolgozó eszközzel gyógyíthatnak a szakemberek. Az államtitkár hangsúlyozta: az onkológiai okú halálesetek számának stagnálása helyett azzal lehetünk elégedettek, ha elkezd csökkenni ez a mutató. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója az eseményen arról beszélt: a tavalyi adatok szerint Magyarországon száz halálozásból huszonhatért felelős daganatos megbetegedés; az EU-n belül Szlovénia harminckettes mutatója a legrosszabb, de a magyar szint feletti arányt produkált Hollandia, Írország és Dánia is.

Forrás: MTI Fotó: PS