Pesti Srácok

A csángók figyelmeztetnek, milyennek kell lennünk

A csángók figyelmeztetnek, milyennek kell lennünk

A csángók emlékeztetnek arra, hogy milyenek voltunk, anyanyelvük megőrzésével, hitükhöz, önazonosságukhoz és szülőföldjükhöz való ragaszkodásukkal pedig figyelmeztetnek, hogy milyennek kell lennünk - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője XXII. csángó bált megnyitó beszédében, szombaton Budapesten.

A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség által szervezett eseményen a politikus kiemelte,

Gulyás Gergely hangsúlyozta, az alaptörvény kimondja, Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért.

PestiSracok facebook image

-jelentette ki.

A frakcióvezető kifejtette, a vízkereszt és hamvazószerda közötti farsangi időszak a nevetés, az önfeledt mulatás, a vígasságok ideje évszázadok óta, a farsangi időszak a magyar népi kultúra szerves részévé vált. A budapesti farsangnak pedig „kiemelkedő, emblematikus és elválaszthatatlan eseményévé vált" a csángó bál – közölte. Úgy látja, a csángó bál több szempontból is különleges rendezvény, mert „egy valamire való nemzetnek, nemzeti közösségnek nemcsak a szenvedésben, a megpróbáltatásokban kell sorsközösséget vállalnia, hanem az öröm és vígasság idején is". Gulyás Gergely felidézte, Magyarországon a mohácsi vész óta megszállók követték egymást, háborúk és diktatúrák szedték áldozatok ezreit. A csángók

Hozzátette, ráadásul a csángókról hosszú időn keresztül még az anyaország is megfeledkezett. Megjegyezte, a 21. századi Európa „mindenkinél magabiztosabban ad leckét emberi jogokból, mégis, a csángók még ma is félve lehetnek csak csángók". A politikus arról is beszélt, egy magyar nemzetrész sorsa sosem volt könnyű az évszázadok során, „éppen ezért más népeknél jobban becsüljük magyarságunkat, nyelvünket, identitásunkat".

Forrás: MTI; fotó: magyarhirlap.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.