Pesti Srácok

Egész napra lezárták London egyik repülőterét világháborús bomba miatt

Egész napra lezárták London egyik repülőterét világháborús bomba miatt

Egész napra lezárták hétfőn London egyik repülőterét, a pénzügyi központ tőszomszédságában működő Cityt, mivel előző nap II. világháborús német bombát találtak a repülőtér közvetlen közelében.

A környéket a Scotland Yard és a királyi haditengerészet már éjszaka lezárta, de ez a légikikötő forgalmát még nem érintette, mivel a City éjjel nem működik, és hétvégenként egyébként is jelentősen korlátozzák forgalmát, tekintettel a környék sűrűn beépített lakónegyedeire.

A Londont kiszolgáló öt nemzetközi repülőtér közül a City az egyetlen olyan, amely a brit főváros belterületén működik. A repülőtér népszerű a City pénzügyi szolgáltatási szektorában dolgozó üzletemberek körében, mivel munkahelyükről néhány perc alatt elérhető, és a belföldi célállomások mellett más európai pénzügyi központokba, illetve New Yorkba is el lehet jutni innen közvetlen járatokkal.

A hétfői lezárás a repülőtér közleménye szerint hozzávetőleg 16 ezer utast érint. A bombát a repülőtér környékén zajló felújítási munkák közben találták a Temze folyóban. A helyszínre vezényelt haditengerészeti szakértők megállapították, hogy a robbanószerkezet működőképes, a Scotland Yard ezután rendelte el a repülőtér és a környező utak lezárását mintegy 200 méteres körzetben. A lezárt területről a lakókat is evakuálták.

PestiSracok facebook image

A City a legkisebb forgalmú londoni repülőtér; évente 4,5 millió utas használja. A londoni repülőterek közül messze a legnagyobb a főváros nyugati határában működő Heathrow, amelyen évente 75 millió utas fordul meg. A City az egyetlen az öt londoni nemzetközi repülőtér közül, amelyre nem közlekednek menetrendszerű járatok Budapestről.

A környéken a múlt század első felében London akkori tengeri kikötőjének dokkjai működtek - a városrész neve ma is Docklands -, amelyeket különösen heves német légitámadások értek az angliai csata hónapjaiban. Az 1980-as évektől kezdve azonban az egykori kikötői körzet a londoni pénzügyi szolgáltatási központ keleti-délkeleti terjeszkedésének fő célterületévé vált, a dokkok helyét mára felhőkarcolók foglalták el. Ennek az új pénzügyi központnak a kiszolgálására építették fel a City repülőteret, amelyen 1987 őszén indult meg a forgalom.

MTI; Fotó: Vizts.com

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.