Pesti Srácok

Gulyás: igenis a bevándorlás az egyik legfontosabb kérdés 

Gulyás: igenis a bevándorlás az egyik legfontosabb kérdés 

Vitán felül egész Európában a bevándorlás az egyik legfontosabb kérdés, amelynek megválaszolása meghatározza a következő évtizedeket - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője kedden, a Republikon Intézet Budapesten tartott beszélgetésén.

A kormánypárti politikus a Kire szavazzanak a liberálisok rendezvénysorozat ötödik vendégeként a közönség kérdéseire válaszolva úgy fogalmazott, nem fogadja el azt a véleményt, hogy a Fidesznek a választási siker szempontjából van szüksége a migráció kérdésre. Gulyás Gergely azt ajánlotta, hogy akiket a Fidesz bevándorlás ügyében elfoglalt álláspontja nem győz meg, azok nézzék meg, miként néz ki most az ország és hogyan álltak a dolgok 2010-ben, amikor kormányozni kezdtek. Kiemelte, a közmunka nélkül is 600 ezerrel többen dolgoznak, mint korábban, 2011 óta kiegyensúlyozott a költségvetés, tavaly 13 százalékos bérnövekedés történt, a gazdasági növekedés pedig hosszú távon 3-4 százalékos.

- tette hozzá. A Fidesz képviselőcsoportjának vezetője szólt arról is, hogy a nemzetközi politikai trendek alapján sem tartja túlzottan leegyszerűsíteni a kormánypártok bevándorlásról folytatott kampányát. Elmondta, nem csak a plakátok szintjén próbálnak választ adni egy valós problémára, hanem mélyebb politikai vitákat is folytatnak.

PestiSracok facebook image

Gulyás Gergely kitért arra is, hogy a közelmúltban a lengyel, az osztrák, a cseh, a német és a holland választások alatt is a migráció volt a legfontosabb kérdés. Az ellenzéki pártvezetőket ábrázoló plakátok valóságtartalmára vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette, amennyiben az elmúlt négy évben egy szociálliberális kormány működött volna, akkor az alapvetően máshogy kezelte volna a bevándorlást, amit az ide sorolható pártok EP-képviselőinek szavazatai is jól mutatnak. Gulyás Gergely a rendezvény alapvető kérdésére válaszolva kifejtette, a Fidesz minden választó, így a liberálisok bizalmát is szeretné kiérdemelni. Elmondása alapján a liberálisok támogatására egyebek mellett az alaptörvény elfogadásával is rászolgáltak, amely határozottan biztosítja az olyan liberális alapértékeket, mint a szólás-, a gyülekezés- és az egyesülés szabadsága.

Kitért arra is, hogy az adott ügytől függően tudja magát a Fideszen belüli szabadelvűbb vagy konzervatívabb irányzatba sorolni. Példaként említette, hogy a szólásszabadság kérdésében szélsőségesen liberálisnak tartja magát, vagyis a gyűlöletre uszításon kívül mást nem szankcionálna, míg a családpolitikában a lehető legkonzervatívabb álláspontot osztja. A Fidesz frakcióvezetője a kormányfő által használt illiberális állam kifejezésről azt mondta, a kabinet azzal elsősorban az SZDSZ-szel azonosított politikával szemben akarja meghatározni magát, továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy a liberalizmus intoleránssá vált, vagyis csak egy véleményt tart elfogadhatónak.

A kormánypárti politikus úgy látja, a magyar sajtó sok nyugat-európai társánál sokszínűbb, a magyar ellenzék pedig nem hivatkozhat a sajtómegjelenések hiányára, ezért nem érzi veszélyben a sajtószabadságot. A civil szervezetekről szólva kijelentette, a kormánynak a majdnem 70 ezer civil szervezet közül azzal a néhány tucattal van állandósult vitája, amelyek jelentős támogatást kapnak Soros Györgytől. A lehető legnormálisabb dolog, hogy nekik fel kell tüntetniük a külföldi támogatásaikat - tette hozzá. Gulyás Gergely megjegyezte, az időzítés miatt nem tud elvonatkoztatni attól, hogy az elmúlt időszak közoktatási tüntetéseinek alapvetően az április választásokhoz van köze.

MTI; Vezető kép: PestiSrácok.hu/Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!