Pesti Srácok

Három cégcsoport is bejelentkezett a Telenorért?

Három cégcsoport is bejelentkezett a Telenorért?

Immár három cégcsoportról is az a hír járja, hogy bejelentkeztek a Telenor magyar, bolgár, szerb és montenegrói érdekeltségeiért. A magyar Mészáros Lőrinc, a cseh Petr Kellner és az amerikai KKR private equity alap közül azonban hivatalosan senki nem erősítette meg az érdeklődését - írja az Index.

A portál úgy tudja, a Telenor magyar, bolgár, szerb és montenegrói leányvállalatainak tervezett értékesítéséről nincsenek hivatalos információk, a norvég távközlési társaság eddig mindössze annyit erősített meg, hogy kapott ajánlatot, amely nem kötelezi semmire, de 2018 első negyedévében megvizsgálja azt.

Egy iparági értesülés szerint, ha Mészáros Lőrinc valóban meg szeretné szerezni a távközlési portfóliót, akkor nem közvetlenül ő vásárolna, hanem csak a második körben lépne be. Az Index forrásai szerint ezt valahogy úgy érdemes elképzelni, mint ahogyan Mészáros Lőrinc a médiaportfóliójának nagy részét, például a vidéki lapokat, illetve a Nemzeti Sportot is tartalmazó csomagot megszerezte. Első körben Heinrich Pecina osztrák üzletember vásárolta meg a nyugati (svájci, illetve német) tulajdonosaitól a termékeket, majd amikor összeállt a portfólió, akkor egyben adta el Mészáros Lőrincnek.

Kellner is jönne?

A bolgár média (konkrétan a Capital.bg) elsősorban Petr Kellner cseh milliárdos esélyeit, míg a szerb lapok (Politika) az amerikai KKR private equity alap érdeklődését dobta be. A neveket leíró lapok jelezték, hogy nem kaptak megerősítő nyilatkozatokat a felektől - fogalmaz az Index.

A bolgár értesülés szerint a cseh Petr Kellner, a régió leggazdagabb embere, PPF Holding elnevezésű csoportján keresztül fejezte ki az érdeklődését. Kellner állítólag mind a négy érintett országban megvenné a Telenor üzletét, de Bulgáriában még az ország egyik legnagyobb televíziós hálózatát is bekebelezné. A 14-16 milliárd dolláros vagyonával már globálisan is top 100-as milliárdos alapvetően amszterdami központtal irányítja valóban globális hálózatát, legismertebb cége, a Home Credit lakossági hitelcég, amely az amerikai, a kínai, vagy éppen a vietnami piacon is erős.

A PPF nem kommentálta a vásárlási szándékát, így nehéz megállapítani, hogy a bolgár sajtó csak logikai úton találta ki érdeklődését, vagy ennél konkrétabb információk is a rendelkezésére álltak. A logikai út abból jöhet, hogy Kellnernek nem csak rengeteg forrása van, de Csehországban és Szlovákiában már komoly távközlési érdekeltségei is vannak, az O2 mobiloperátor éa a Cetin infrastrukturális cég is az övé.

És a KKR

A szerb sajtó pedig leginkább a New York-i székhelyű KKR private equity alapról ír. Ez valóban óriási játékos, hiszen a több mint ezer alkalmazottat foglalkoztató és jelenleg is mintegy 40 milliárd dollár körüli vagyont kezelő cég a három legfontosabb private equity szereplő egyike. Régebben a cég az alapító unokatestvérek teljes vezetéknevét használta (Kohlberg Kravis Roberts & Co.), de ma már a rövidítés a hivatalos elnevezés. A KKR-nek az ingatlan, energia, illetve pénzügyi szektorra fókuszáló befektetései mellett már vannak média és távközlési invesztíciói is. A KKR négy évtizedes története során több száz céget vásárolt fel több száz milliárd dollár értékben.

Az esetleges távközlési dealt természetesen a versenytársak is élesen figyelik.
  • Magyarországon a német hátterű Magyar Telekom és a brit Vodafone,
  • Bulgáriában az osztrák (Telekom Austria) kézben levő Mtel, és a bolgár BTC távközlési csoport Vivacom nevű cége,
  • Szerbiában a helyi Telekom Srbija és a már említett osztrákok MTS nevű cége,
  • míg Montenegróban a T-Mobile Crna Gora, vagyis a mi Magyar Telekomunk leányvállalata és az M: tel, a Telekom Srbija helyi cége.
Forrás: Index; fotó: Shutterstock
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)