Pesti Srácok

Nagyot ugrott a „pannon puma”: történelmi csúcsot döntött a beruházások növekedése

Nagyot ugrott a „pannon puma”: történelmi csúcsot döntött a beruházások növekedése

Minden idők legnagyobb növekedési ütemével, 16,7 százalékkal nőttek a beruházások 2017-ben az előző évi 16,0 százalékos visszaesést követően. A beruházások volumene a negyedik negyedévben 14,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az erőteljes növekedés továbbra is a 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozott fejlesztéseknek, a vállalkozások kapacitásbővítésének, valamint a lakás- és egyéb ingatlanberuházások élénkülésének köszönhető – tette hozzá a jelentés. Tavaly a gépberuházások 12,8, az építési beruházások 21,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az éves beruházások 56 százalékát teljesítő, legalább 50 embert foglalkoztató vállalkozások körében 13,8, a 13 százalékát adó költségvetési szervezeteknél 59,2 százalékkal emelkedett a beruházási teljesítmény.

A feldolgozóiparban 7,3, az útépítéseket is magába foglaló szállítás, raktározás területén 24,1 százalékkal, az ingatlanügyleteknél 22,5 százalékkal nőtt a beruházások volumene, és ez a három ágazat 60 százalékát adta az összes tavalyi beruházásnak. A szálloda- és étterem-bővítéseket és felújításokat is tartalmazó idegenforgalmi beruházások 29,1 százalékkal nőttek. Az építőiparban 11,2 százalékkal több beruházás készült el, mint 2016-ban. A beruházások értéke tavaly 6439,6 milliárd forintot tett ki, a nominális érték 20,2 százalékkal nagyobb az előző évinél. A beruházások több mint egyharmada, 35,6 százaléka a negyedik negyedévben valósult meg, míg az első félévben csak kevesebb, mint 40 százalék volt az arány. A tavalyi év negyedik negyedében a feldolgozóiparban már csak 1,9 százalékkal nőttek a beruházások az előző negyedévi 7,1 és az egy évvel korábbi 12,6 százalékos ütemet követően. A építőiparban viszont a harmadik negyedévi 16,4 százalékról 18,5 százalékra gyorsult a növekedés üteme.

A szállítás-raktározásban is 4,2 százalékra fékeződött a beruházások növekedési üteme az első kilenc hónap 38,6 százalékos emelkedését követően. A kereskedelem, gépjárműjavítási üzletágban a negyedik negyedévi beruházások 8,8 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbiaktól, amikor viszont 35,5 százalékos ütemet ért el. Az ingatlanügyletek terén viszont 39,7 százalékon az év utolsó három hónapjában tetőzött a beruházások növekedési üteme. A nagyrészt közösségi finanszírozású területeken - amelyek összesített részesedése meghaladta a beruházások egytizedét -, elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében, az átlagot jóval meghaladó mértékben bővültek a beruházások. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén a negyedik negyedévben 78,4, az egész évben 65,2 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit. Az oktatásban - főként a felsőoktatáshoz kötődő fejlesztések miatt – 71,9, a humán-egészségügyi, szociális ellátásban - elsősorban a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődően – 59,3 százalékkal nőttek a beruházások 2016 negyedik negyedévéhez, és 67,1 százalékkal, illetve 66,1 százalékkal az egész évet tekintve.

PestiSracok facebook image

MTI. Vezető kép: ingatlanhirek.hu

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?