Pesti Srácok

Naponta négy antiszemita bűncselekményt regisztráltak tavaly Németországban

Naponta négy antiszemita bűncselekményt regisztráltak tavaly Németországban

Naponta átlagosan négy antiszemita indíttatású bűncselekményt regisztráltak tavaly Németországban - jelentette a Der Tagesspiegel című berlini lap vasárnap, kormányzati adatokra hivatkozva.

A kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) balra álló Die Linke (Baloldal) egy szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőjének írásbeli kérdésére megküldött kimutatás szerint 2017-ben 1453 antiszemita indíttatású bűncselekményt jegyeztek fel, köztük 32 erőszakos bűncselekményt. Az esetek száma még emelkedhet, mert a tartományokból még csak az előzetes adatok érkeztek be. Az esetek túlnyomó többségét, 1377 bűncselekményt szélsőjobboldali beállítottságú tettesek követték el.

A vallási motivációból - jellemzően a szélsőséges iszlamizmus valamely irányzatának hatására - elkövetett zsidóellenes bűncselekmények száma 25 volt. A külföldi állampolgárok által elkövetett zsidóellenes bűncselekmények száma 33 volt 2017-ben a rendőrségi statisztika szerint. Az esetek valamennyi típusát együttvéve az antiszemita bűncselekmények száma nem változott jelentősen az utóbbi években. A kormányzati adatok alapján 2016-ban 1468 esetet regisztráltak, köztük 34 erőszakos bűncselekményt, 2015-ben pedig 1366 esetet, köztük 36 erőszakos bűncselekményt.

Az antiszemita bűncselekmények a politikai bűncselekmények kategóriájába tartoznak Németországban. Számuk alakulásáról tavasszal jelennek meg hivatalos adatok, a 2017-es bűnügyi statisztika részeként. A még készülő kimutatás vallási vonatkozású fejezetéből a napokban kiszivárgott, hogy a január-novemberi időszakban országszerte 97 keresztényellenes bűncselekményt regisztráltak. A muzulmánellenes bűncselekményekkel kapcsolatban nem jutottak nyilvánosságra ilyen adatok.

PestiSracok facebook image

MTI; Vezető kép: Jerusalem Post

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.