Pesti Srácok

A The New York Times megint nekiment Orbán Viktornak

A The New York Times megint nekiment Orbán Viktornak

Ismét betámadta Orbán Viktort és kormányát szombati cikkében a The New York Times. A lap hosszasan elemzi, hogyan indult el Magyarország a 2010-es választások, vagyis a Fidesz újbóli kormányra lépése óta az autokrácia irányába, illetve hogyan vált mostanra Orbán Viktor az Európai Unió legnagyobb politikai kihívásává.

Orbán Viktor a puha autokrácia egyik furcsa változatává formálta át Magyarországot úgy, hogy kombinálta mindezt a „csókosok” kapitalizmusával, szélsőjobbos retorikával és egypárti politikai kultúrával. Eközben Magyarország uniós tag maradt ráadásul, és dollármilliárdoknak megfelelő összegű támogatást kap az EU-tól – írja a The New York Times Europe rovata. Ahogy Orbán hívja, illiberális demokráciát csinált az országból azóta, hogy jobboldali pártjával 2010-ben elsöprő erejű győzelmet arattak az országgyűlési választásokon és szereztek elsöprő erejű hatalmat – utaltak a megszerzett kétharmados parlamenti többségre. A kérdés csak az volt, mire használják mindezt. Sokan óvatosságra intettek már a voksolás után is, amikor az új kormány új alkotmányt szavaztatott meg a parlamentben – emlékeztetnek az írásban. Most, 2018-ban Orbán Viktor közvetlenül szembemegy az Európai Unió régóta erős pozícióban lévő tagállamaival, és azt jósolja, hogy az idei a nagy csata éve lesz. Eközben Magyarországon törvényt hoznak a menekülteket segítő civil szervezetek ellen, de az áprilisi újraválasztása miatt nem kell aggódnia, mivel a választási rendszert már a saját érdekeik szerint átalakították. A lap megállapítja, hogy Orbán Viktor most valószínűleg az EU legnagyobb kihívása. A lengyel Jog és Igazságosság párt vezetője, Jaroslaw Kaczynski 2016-ben azt mondta, hogy Orbán megmutatta, nincs lehetetlen Európában. Megmutatta például azt, hogyan lehet Putyin orosz elnöknek udvarolni, vagy Erdogan török elnököt dicsérni. De Donald Trumpnak is elsők között csapta a szelet, még akkor, amikor csak elnökjelölt volt az Egyesült Államokban. A cikkben megemlítik, hogy Orbánék megpróbálták bezáratni a Közép-európai Egyetemet (CEU), de arról is részletesen írnak, hogyan jelent meg érezhetően a kormányzati befolyás az igazságszolgáltatásban. Tiborcz István Elios-ügyét és Mészáros Lőrinc szárnyalását sem hagyták ki a Magyarországról szóló kép árnyalásából. A magyar miniszterelnök népszerűsége egy bizonyos körben továbbra is tagadhatatlanul töretlen Magyarországon, a biztos pártválasztók körében 50 százalék körüli a Fidesz támogatottsága a friss kutatások szerint. A kormánypártnak egy gyenge és megosztott ellenzéke van, és Orbánék malmára hajtja immár a vizet a média jelentős része is. Orbán Viktor újabban szereti magát védelmezőként feltüntetni olyan modern ellenségképekkel szemben, mint Soros György, egyes uniós bürokraták vagy éppen az ország felé tartó migránsok – írja a lap.
Forrás: The New York Times, HVG.hu; Vezető kép: The New York Times
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.