Pesti Srácok

A The New York Times megint nekiment Orbán Viktornak

A The New York Times megint nekiment Orbán Viktornak

Ismét betámadta Orbán Viktort és kormányát szombati cikkében a The New York Times. A lap hosszasan elemzi, hogyan indult el Magyarország a 2010-es választások, vagyis a Fidesz újbóli kormányra lépése óta az autokrácia irányába, illetve hogyan vált mostanra Orbán Viktor az Európai Unió legnagyobb politikai kihívásává.

Orbán Viktor a puha autokrácia egyik furcsa változatává formálta át Magyarországot úgy, hogy kombinálta mindezt a „csókosok” kapitalizmusával, szélsőjobbos retorikával és egypárti politikai kultúrával. Eközben Magyarország uniós tag maradt ráadásul, és dollármilliárdoknak megfelelő összegű támogatást kap az EU-tól – írja a The New York Times Europe rovata. Ahogy Orbán hívja, illiberális demokráciát csinált az országból azóta, hogy jobboldali pártjával 2010-ben elsöprő erejű győzelmet arattak az országgyűlési választásokon és szereztek elsöprő erejű hatalmat – utaltak a megszerzett kétharmados parlamenti többségre. A kérdés csak az volt, mire használják mindezt. Sokan óvatosságra intettek már a voksolás után is, amikor az új kormány új alkotmányt szavaztatott meg a parlamentben – emlékeztetnek az írásban. Most, 2018-ban Orbán Viktor közvetlenül szembemegy az Európai Unió régóta erős pozícióban lévő tagállamaival, és azt jósolja, hogy az idei a nagy csata éve lesz. Eközben Magyarországon törvényt hoznak a menekülteket segítő civil szervezetek ellen, de az áprilisi újraválasztása miatt nem kell aggódnia, mivel a választási rendszert már a saját érdekeik szerint átalakították. A lap megállapítja, hogy Orbán Viktor most valószínűleg az EU legnagyobb kihívása. A lengyel Jog és Igazságosság párt vezetője, Jaroslaw Kaczynski 2016-ben azt mondta, hogy Orbán megmutatta, nincs lehetetlen Európában. Megmutatta például azt, hogyan lehet Putyin orosz elnöknek udvarolni, vagy Erdogan török elnököt dicsérni. De Donald Trumpnak is elsők között csapta a szelet, még akkor, amikor csak elnökjelölt volt az Egyesült Államokban. A cikkben megemlítik, hogy Orbánék megpróbálták bezáratni a Közép-európai Egyetemet (CEU), de arról is részletesen írnak, hogyan jelent meg érezhetően a kormányzati befolyás az igazságszolgáltatásban. Tiborcz István Elios-ügyét és Mészáros Lőrinc szárnyalását sem hagyták ki a Magyarországról szóló kép árnyalásából. A magyar miniszterelnök népszerűsége egy bizonyos körben továbbra is tagadhatatlanul töretlen Magyarországon, a biztos pártválasztók körében 50 százalék körüli a Fidesz támogatottsága a friss kutatások szerint. A kormánypártnak egy gyenge és megosztott ellenzéke van, és Orbánék malmára hajtja immár a vizet a média jelentős része is. Orbán Viktor újabban szereti magát védelmezőként feltüntetni olyan modern ellenségképekkel szemben, mint Soros György, egyes uniós bürokraták vagy éppen az ország felé tartó migránsok – írja a lap.
Forrás: The New York Times, HVG.hu; Vezető kép: The New York Times
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Péter Gábor, Popper Péter és a hallgatás daganatos fala

Vezércikk 2019 augusztus 23.
Nulla, azaz nulla darab cikk jelent meg Popper Péterről azóta, hogy a Válaszonline-ban, majd a PestiSrácokon is megjelent a szennyes múltja. A pszichológus pénzért tanította az állambiztonsági tiszteket a különböző praktikákra, és minden erejével a galerik, az üldözött fiatalok ellen dolgozott. Miért hallgat erről a média? A baloldalit még értjük, de a „másik”? „A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság” – mondta Popper. „A társadalom rákja a hallgatás” – írja főmunkatársunk. Vezércikk.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.