Pesti Srácok

A The New York Times megint nekiment Orbán Viktornak

A The New York Times megint nekiment Orbán Viktornak

Ismét betámadta Orbán Viktort és kormányát szombati cikkében a The New York Times. A lap hosszasan elemzi, hogyan indult el Magyarország a 2010-es választások, vagyis a Fidesz újbóli kormányra lépése óta az autokrácia irányába, illetve hogyan vált mostanra Orbán Viktor az Európai Unió legnagyobb politikai kihívásává.

Orbán Viktor a puha autokrácia egyik furcsa változatává formálta át Magyarországot úgy, hogy kombinálta mindezt a „csókosok” kapitalizmusával, szélsőjobbos retorikával és egypárti politikai kultúrával. Eközben Magyarország uniós tag maradt ráadásul, és dollármilliárdoknak megfelelő összegű támogatást kap az EU-tól – írja a The New York Times Europe rovata. Ahogy Orbán hívja, illiberális demokráciát csinált az országból azóta, hogy jobboldali pártjával 2010-ben elsöprő erejű győzelmet arattak az országgyűlési választásokon és szereztek elsöprő erejű hatalmat – utaltak a megszerzett kétharmados parlamenti többségre. A kérdés csak az volt, mire használják mindezt. Sokan óvatosságra intettek már a voksolás után is, amikor az új kormány új alkotmányt szavaztatott meg a parlamentben – emlékeztetnek az írásban. Most, 2018-ban Orbán Viktor közvetlenül szembemegy az Európai Unió régóta erős pozícióban lévő tagállamaival, és azt jósolja, hogy az idei a nagy csata éve lesz. Eközben Magyarországon törvényt hoznak a menekülteket segítő civil szervezetek ellen, de az áprilisi újraválasztása miatt nem kell aggódnia, mivel a választási rendszert már a saját érdekeik szerint átalakították. A lap megállapítja, hogy Orbán Viktor most valószínűleg az EU legnagyobb kihívása. A lengyel Jog és Igazságosság párt vezetője, Jaroslaw Kaczynski 2016-ben azt mondta, hogy Orbán megmutatta, nincs lehetetlen Európában. Megmutatta például azt, hogyan lehet Putyin orosz elnöknek udvarolni, vagy Erdogan török elnököt dicsérni. De Donald Trumpnak is elsők között csapta a szelet, még akkor, amikor csak elnökjelölt volt az Egyesült Államokban. A cikkben megemlítik, hogy Orbánék megpróbálták bezáratni a Közép-európai Egyetemet (CEU), de arról is részletesen írnak, hogyan jelent meg érezhetően a kormányzati befolyás az igazságszolgáltatásban. Tiborcz István Elios-ügyét és Mészáros Lőrinc szárnyalását sem hagyták ki a Magyarországról szóló kép árnyalásából. A magyar miniszterelnök népszerűsége egy bizonyos körben továbbra is tagadhatatlanul töretlen Magyarországon, a biztos pártválasztók körében 50 százalék körüli a Fidesz támogatottsága a friss kutatások szerint. A kormánypártnak egy gyenge és megosztott ellenzéke van, és Orbánék malmára hajtja immár a vizet a média jelentős része is. Orbán Viktor újabban szereti magát védelmezőként feltüntetni olyan modern ellenségképekkel szemben, mint Soros György, egyes uniós bürokraták vagy éppen az ország felé tartó migránsok – írja a lap.
Forrás: The New York Times, HVG.hu; Vezető kép: The New York Times
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.