Pesti Srácok

Román sajtó: Magyarország vezető szerepre tör

Román sajtó: Magyarország vezető szerepre tör

Orbán Viktor nemcsak egy új Magyarországot épít, hanem a Nyugat-Balkánt is magába foglaló teljes közép-európai térség központjává akarja tenni országát, regionális energetikai elosztóként, közlekedési gócpontként, oktatási, technológiai és egészségügyi pólusként erősítve nemzetközi befolyását – írja az Adevarul című román liberális lap. Szerintük Magyarország nem revizionista, sokkal inkább hátországként tekint Erdélyre.

Az Adevarul című liberális hátterű román lap Dan Dungaciu és Petrisor Peiu összehasonlító elemzését közölte csütörtökön a centenáriumát ünneplő Romániáról és a regionális vezető szerepre törekvő Magyarországról. A szerzőpáros precedens nélküli, rejtélyes történetnek tartja azt, hogy Románia a teljes Fekete-tengeri gázt odaígérte három magyar vállalatnak. A még "tisztázásra váró" történetből - más román kommentátorokhoz hasonlóan - azt a következtetést vonták le, hogy az Magyarországot hozza helyzetbe, ahelyett, hogy Romániát segítené hozzá regionális súlya növeléshez.

A szerzők szerint Orbán Viktor nemcsak egy új Magyarországot épít, hanem a Nyugat-Balkánt is magába foglaló teljes közép-európai térség központjává akarja tenni országát, regionális energetikai elosztóként, közlekedési gócpontként, oktatási, technológiai és egészségügyi pólusként erősítve nemzetközi befolyását, ezen célkitűzései elérésében pedig egy erős és a teljes térségre kiterjedő "nemzeti polgárságra" támaszkodik. Az Adevarul cikkírói úgy látják, Magyarország nem revizionista, annál pragmatikusabb, és Erdély, sőt egész Románia, egyfajta hátországgá vált számára, amelynek lakosságát és erőforrásait saját fejlődéséhez próbálja kihasználni. Példaként a Budapest-Kolozsvár gyorsvasút tervét említik, amely budapesti egyetemekre csatornázná be az erdélyi szürkeállományt, és magasan képzett szakembereket szállítana a magyar IT-cégek számára. Úgy értékelik, a „hátországban" az erdélyi magyarságnak „végrehajtói" szerepet szánt a budapesti politika.

Forrás: MTI; fotó: foter.ro

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.