Pesti Srácok

Romániában tavaly két és félszeresére nőtt a menedékkérők száma

Romániában tavaly két és félszeresére nőtt a menedékkérők száma

Romániától tavaly csaknem ötezer külföldi bevándorló kért menedékjogot, ami több mint két és félszerese az egy évvel korábbi adatnak - derült ki a bevándorlási hivatal (IGI) kedden közzétett éves jelentéséből.

Míg 2016-ban a román hatóságtól 1886 külföldi kért védelmet, tavaly a menedékkérők száma elérte a 4820-at. Az IGI az illegális bevándorlás jelentős növekedésével, elsősorban a Szerbia felől érkező határsértők számának megugrásával magyarázza a növekedést. A menedékkérők közül 3643-nak biztosítottak szállást és ellátást az IGI nyílt befogadó központjaiban. A legtöbb menedékkérő Irakból, Szíriából, Afganisztánból, Pakisztánból és Iránból érkezett. A legtöbb kérelmet az IGI temesvári és bukaresti központjában adták be.

Az IGI-nek a friss menedékkérelmek kevesebb mint felét (2079 kérést) sikerült elbírálnia, a kérelmezők közül 1309-en részesültek valamilyen szintű védelemben. Azok a határsértők, akik menedéket kérnek Romániától, szabadon mozoghatnak az országban, akiknek viszont a menedékkérelmét elutasítják, illetve akik nem is igényelnek védelmet, azok illegális bevándorlókként őrizetbe kerülnek, amíg ki nem toloncolják őket az országból. Tavaly az IGI összesítése szerint 502 külföldit toloncoltak ki Romániából. Azt a 690 illegális bevándorlót, akit nem sikerült 24 órán belül eltávolítani az országból, az IGI zárt központjaiban helyezték őrizetbe.

Románia a kötelező betelepítési kvóták alapján tavaly 174 menedékkérőt vett át Görögországtól és Olaszországtól. Az előző évi 554 menedékkérővel együtt az Európai Unió eddig összesen 728 - vagyis a korábban tervezett több mint 4000-nél jóval kevesebb - menedékkérőt helyezett át a kvótarendszer alapján Romániába.

PestiSracok facebook image

A bukaresti sajtó szerint az IGI azért nem vett át több menedékkérőt, mert a feltételezettnél jóval kevesebben teljesítik az áttelepítési feltételeket, vagyis nem olyan országokból származnak, hogy egyértelműen nemzetközi védelemre volna szükségük. A román média szerint maguk a menedékkérők sem akarnak a schengeni övezethez tartozó Olaszországból, vagy Görögországból Romániába költözni. Közvetlenül Törökországból tavaly 43 szíriai menedékkérő érkezett Romániába, szintén az uniós kvótahatározat alapján. Az Európai Unió 2016-ban állapodott meg Ankarával arról, hogy a görög szigetekről Törökország által visszafogadott minden szíriai állampolgárért cserébe az EU egy másik szíriait telepít át a tagállamok területére Törökországból.

MTI; Vezető kép: Daily Mail

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.