Pesti Srácok

Tolonganak az ismeretlen pártok, sokan akarnak indulni a választáson

Tolonganak az ismeretlen pártok, sokan akarnak indulni a választáson

Újabb pártot vett nyilvántartásba az áprilisi országgyűlési választásra pénteki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság, ezzel 99-re emelkedett a nyilvántartásba vett pártok száma. Négy évvel ezelőtt 71 pártot vett nyilvántartásba a testület.

A parlamenti választáson indulni akaró jelölőszervezeteknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat. A szervezetek folyamatosan juttatják el kérelmüket az NVB-hez, a bizottságnak a bejelentéstől számított négy napon belül kell döntenie. Ehhez előbb a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában. Az NVB korábban már nyilvántartásba vett jelölőszervezetként 98 pártot, valamint a tizenhárom országos nemzetiségi önkormányzatot. A testület pénteki ülésén még nyilvántartásba vette az Együtt a Magyar Kisebbségekért és Hátrányos Helyzetűekért Pártot (EMKHHP). Az NVB visszautasította az Európai Független-Centrum Párt (Független-Centrum Párt FCP) nyilvántartásba vételét, mert a jelölőszervezet bírósági bejegyzése nem volt jogerős a választás kitűzésekor.

Az április 8-ai parlamenti választáson országos listát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplők legalább egy százalékának ajánlása szükséges. Az országos listákat március 6-áig kell bejelenteni az NVB-nél.

A 2014-es országgyűlési választásra 71 pártot és 13 országos nemzetiségi önkormányzatot vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság. Az Országos Bírósági Hivatal nyilvántartása szerint mintegy 250 párt volt jogerősen bejegyezve az április 8-ai voksolás kitűzésekor.

PestiSracok facebook image

MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.