Pesti Srácok

Újabb német városban függesztik fel a menedékkérők befogadását

Újabb német városban függesztik fel a menedékkérők befogadását

Újabb német városban függesztik fel a menedékkérők befogadását, ezúttal a szászországi Freibergben. A Deutschlandfunk országos közszolgálati rádió pénteki jelentése szerint az önkormányzati képviselő-testület nagy többséggel elfogadott egy indítványt, amellyel a város engedélyt kér a tartomány vezetésétől, hogy 2021 végéig felfüggeszthessék a menedékkérők befogadását. Mindezt azzal indokolják, hogy a menekültek már olyan számban vannak jelen a 41 ezer fős kisvárosban, ami ellehetetleníti az ellátórendszerüket. Az óvodáikban már minden harmadik-negyedik gyermek migráns, és több mint 200 férőhely hiányzik - azaz saját német gyermekeiket nem tudják elhelyezni a kisdedóvókban.

Az indítványban arra hivatkoznak, hogy egyenlőtlen a járásban elhelyezett menedékkérők eloszlása, 70 százalékuk - nagyjából kétezer ember - Freibergben lakik, ami túlfeszíti a 41 ezer lakosú város integrációs képességét.

Az MDR regionális közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint Sven Krüger polgármester hangsúlyozta, hogy Freiberg továbbra is toleráns és a világra nyitott város marad, de a társadalmi munkában dolgozó civil egyesületekkel együttműködve sem bírják a terheket, így a már a városban élő menedékkérők beilleszkedése is veszélybe kerülhet.

A túlterheltséget jelzi, hogy az óvodákban több mint 200 férfőhely hiányzik, és több óvodában 25 és 40 százalék között van a menekültügyi rendszer keretében ellátott gyermekek aránya.

PestiSracok facebook image

Az indítványban rámutattak, hogy Freiberg az alsó-szászországi Salzgitter, Delmenhorst és Wilhelmshaven, illetve a brandenburgi Cottbus példáját követi. A három alsó-szászországi településen még tavaly függesztették fel a menedékkérők befogadását az ellátórendszerek túlterheltsége miatt, Cottbusban pedig januárban, miután több incidens és erőszakos bűncselekmény nyomán felerősödött a feszültség a helyiek és a menedékkérők között.

A csaknem 83 milliós Németországba a nemzetközi migrációs válság elmélyülése, 2015 óta nagyjából 1,4 millió menedékkérő érkezett. A közös terheket a tartományok között elosztó rendszer alapján Szászországnak a menedékkérők mintegy 5 százalékát kell befogadnia, míg a Brandenburgra 3 százalék, Alsó-Szászországra 10 százalék jut.

MTI, Vezető kép: dw.com

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.