Pesti Srácok

A földművelésügyi miniszter szerint Brüsszel újra a külföldi földspekulánsok oldalára állt

A földművelésügyi miniszter szerint Brüsszel újra a külföldi földspekulánsok oldalára állt

Az Európai Bíróság keddi döntése azt jelenti, hogy Brüsszel újra a külföldi földspekulánsok oldalára állt - jelentette ki a földművelésügyi miniszter kedden Jászberényben, ahol gazdafórumon vett részt.

Fazekas Sándor ezzel arra reagált, hogy az Európai Bíróság kedden bejelentett ítélete szerint jogsértő a mezőgazdasági földterületek haszonélvezetére vonatkozó magyar szabályozás. A tárcavezető szerint ez összhangban van Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, valamint az MSZP nyilatkozatával, akik elvennék a földeket a jogos tulajdonosaiktól, azoktól a gazdáktól, akik megvásárolták.

A gazdafórum előtt tartott sajtótájékoztatón Fazekas Sándor rámutatott: a kifogásolt magyar törvény célja az volt, hogy a magyar földet ne lehessen többé külföldi spekulánsok kezére játszani, ahogy az a balliberális kormányok alatt történt. Két egyedi esetben is magyar gazdák ellen, a külföldiek javára foglalt állást a bíróság - emlékeztetett, hozzátéve: ezek az ügyek visszakerülnek első fokra, magyarországi tárgyalásra. Leszögezte: a magyar gazdáknak kell földtulajdonosoknak lenniük, a zsebszerződéseket üldözni kell, a gazdákat kijátszó szabályokat - így ezt a "haszonélvezeti konstrukciót" is - fel kell számolni. A miniszter kijelentette: a külföldi spekulánsok már a baloldal kormányzása idején arra készültek a zsebszerződések megkötésével, hogy ha 2011-ben lejár a külföldiek földvásárlási moratóriuma, akkor 600 ezer hektár magyar földet szereznek meg. Ezt a nemzeti kormány megakadályozta a zsebszerződések felmondásával, a magyar föld alkotmányos védelmével és az új földtörvénnyel - emelte ki. Fazekas Sándor elmondása szerint különösen a Dunántúlon voltak sokan, akik határidő nélkül vagy hosszú határidőre haszonélvezetbe adtak földet külföldieknek, megkerülve így a földhaszonbérbeadási eljárásokat. Ezt a folyamatot állította meg a kormány egy jogi akadállyal 2014-ben - mondta.

Hangsúlyozta, hogy a kormány célja változatlan: a magyar földet magyar kézben kell tartani, meg kell védeni a külföldi spekulánsoktól, a kisbirtokok, a családi gazdaságok arányát növelni, a nagybirtokok arányát csökkenteni kell. Mindez erősíti a vidéki középosztályt, növeli a munkahelyek számát, a vidék életképességét. A miniszter méltatta, hogy a Jászság Magyarország egyik legerősebb mezőgazdasági vidéke, termelési, állattartási hagyományai kiemelkedőek, és nagyon erős gazdatársadalom jellemzi.

PestiSracok facebook image

A brüsszeli döntésre reagált Pócs János, a térség fideszes országgyűlési képviselője is, aki a sajtótájékoztatón elmondta: a döntés azt is jelzi, hogy ha április 8-án az ellenzék jut hatalomra, akkor a magyar föld ismét veszélyben lesz. Ahogy arra már Karácsony Gergely is utalt, elvennék a magyar gazdáktól az általuk tisztességesen megvásárolt földeket, és külföldi spekulánsok kezére játszhatnák - vélekedett.

Fazekas Sándor az MTI kérdésére elmondta, hogy 2010 óta mintegy 70 ezer új munkahely jött létre, ebből csaknem 50 ezer az agráriumban, és mintegy 20 ezer az élelmiszeriparban. A nettó átlagkereset mintegy másfélszeresére nőtt a mezőgazdaságban, és 58 százalékkal emelkedett az élelmiszeriparban. Az élelmiszeripari export is mintegy 34 százalékkal nőtt - tette hozzá. Fazekas Sándor kitért arra, hogy az Európai Unió egyes tagállamai "erőltetett menetben" akarják elfogadtatni, hogy a nagy latin amerikai államokkal - például Brazíliával - szabadkereskedelmi megállapodása legyen az Európai Uniónak. Ezzel dömpingáron, gyengébb minőségben, nagy tömegben kerülnének az európai és így a magyar piacra is olyan élelmiszerek, mint például sertés- és baromfihús, csemegekukorica - figyelmeztetett.

Magyarországnak nem érdeke egy ilyen kereskedelmi megállapodás létrejötte, nem fogja támogatni, és ha kell, meg is vétózza - szögezte le Fazekas Sándor.

MTI, Vezető kép: MTI/Czeglédy Zsolt

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!