Pesti Srácok

Hőmérsékleti szempontból „túl vagyunk a mélyponton”

Hőmérsékleti szempontból „túl vagyunk a mélyponton”

A meteorológiai tavasz első napjára virradóra többfelé mínusz 20 Celsius-fok alá csökkent a hőmérséklet, Baranyában volt a leghidegebb - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtök reggel a Facebook-oldalán.

Ezen a napon az átlagos minimum mínusz 1 fok, de csütörtök reggel az országos átlaghőmérséklet mínusz 15 fok volt - írták, megjegyezve: ez még január közepén is jóval az átlagos alatti érték lenne. Sokfelé mínusz 15, a Dunántúl délkeleti felében és a Dél-Alföldön több helyen mínusz 20 fok alá csökkent a hőmérséklet.

Legutóbb 55 ével ezelőtt volt ennyire szélsőségesen hideg a meteorológiai tavasz első napján: 1963-ban Lentiben mínusz 27 fok volt, így a napi minimumrekord nem dőlt meg. Az előrejelzések szerint hőmérsékleti szempontból "túl vagyunk a mélyponton" - fogalmaztak, de megjegyezték: az ilyenkor megszokottnál jóval hidegebb, téli időnek még nincs vége. Késő délutántól délnyugat felől mediterrán ciklon érkezik, amely pénteken országos havazást okozhat, pénteken délen esetleg fagyott eső, ónos eső sem zárható ki. Az Országos Meteorológiai Szolgálat korábban csaknem az egész országra - köztük több dunántúli megyére - másodfokú figyelmeztetéseket adott ki az extrém hideg miatt. Ezeket mostanra több helyen visszavonták, illetve mérsékelték, így már csak Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Somogy, Tolna és Zala megyében van érvényben elsőfokú figyelmeztetés. Ezeken a területeken lehet még mínusz 15 fok alatti hőmérséklet. Baranya és Somogy megyére a havazás, Győr-Moson-Sopron megyében a hófúvás miatt vannak még elsőfokú figyelmeztetések.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI, fotó: MTI Fotó: Vajda János

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.