Pesti Srácok

A kérdés az, sutba dobjuk-e ötszáz év önazonosságunkért, függetlenségünkért, kultúránkért, hitünkért való véráldozatait

A kérdés az, sutba dobjuk-e ötszáz év önazonosságunkért, függetlenségünkért, kultúránkért, hitünkért való véráldozatait

A választás arról szól, hogy "semmibe dobjuk-e ötszáz év önazonosságunkért, függetlenségünkért, kultúránkért, hitünkért való véráldozatait, küzdelmeit", nem beszélve az elmúlt nyolc év építkezéséről és az elmúlt 28 év megpróbáltatásairól - mondta Kövér László, a Kontrát Károllyal közösen tartott fórumon Balatonfüreden. Az Országgyűlés elnöke hozzátette, az elmúlt ötszáz évben "állandóan a létünkért küzdöttünk", miután túléltük a tatárdúlást, hol a némettel, hol a törökkel hol az orosszal kellett szembenéznünk.

A rendszerváltás óta eltelt négyéves kormányzati periódusokból a mögöttünk hagyott négy esztendő volt a legsikeresebb, az ország ebben az időszakban haladt a legtöbbet előre - vélekedett Kövér László. Párhuzamba állítva Magyarország és Görögország 2010-es és mai helyzetét, azt mondta: a különbség mutatja az elmúlt évek eredményeit.

Emlékeztetett, 2010-ben pénzügyileg, államszervezésileg, erkölcsileg és a közbiztonságot tekintve is "a szakadék szélén állt" az ország. A 2010-óta hatalmon levő Fidesz-KDNP kormányok helyreállították a közbiztonságot, gyakorlatilag megszüntették a gyermekéhezést, 1990 óta nem dolgozott ennyi ember, mint a mai csaknem 4 millió 400 ezer, a munkanélküliség pedig 4 százalék alatt van - sorolta.

A házelnök szerint a választáson arról is döntünk: azt akarjuk, hogy Magyarország magyar ország maradjon vagy azt, hogy bevándorlóország legyen. Bajorország ma már többet költ migránsokra, az integrációjukra, a felzárkóztatásukra, mint oktatásra, egészségügyre és gazdaságfejlesztésre összesen - mondta. Hozzátette: a bevándorlást ma már szinte mindenki szigorítani akarja, ami azt jelenti, hogy "aki idejön, az itt is fog maradni" sőt, akik Európa nyugati felében vannak, azokat is megpróbálják "mindenféle kvótákkal" visszaosztani hozzánk.

PestiSracok facebook image

Bóka István, Balatonfüred fideszes polgármestere a térség lehetőségeiről szólva kiemelte: hazai és európai uniós támogatásokból több mint 360 milliárd forint érkezik a Balaton-régióba. Soha ilyen volumenű forrás nem állt még rendelkezésre a térség fejlesztésére, Balatonfüredre tízmilliárd forintot meghaladó pályázati forrás érkezik - emelte ki.

Kontrát Károly, a Fidesz-KDNP helyi országgyűlési képviselőjelöltje kiemelte: számára az a legfontosabb, hogy a Balaton és környéke Európa legbiztonságosabb turisztikai térségei között legyen. Magyarország Európa és a világ egyik legbiztonságosabb országa, és ma ez az egyik legfőbb érték - fogalmazott.

MTI, Vezető kép: PS

Ajánljuk még

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

Visszatértek a migránsok és embercsempészek, újra háborús övezet lehet a déli határ

Exkluzív 2024 szeptember 22.
Négy-öt hónapig volt nyugalom a déli határon, miután a szerb kormány egy éve kivezényelte a különleges erőket, köztük a katonaságot, hogy kitakarítsák a Palics és Szabadka környéki erdőt. Embercsempészek és kiképzett tálib terrorista bandák egyaránt tanyáztak itt; felosztották egymás között a déli határ menti sávot. Az erdőkben irdatlan mennyiségű fegyver, gránátok, taposóaknák kerültek elő - melyeket mind ezek a terroristák és embercsempészek rejtettek el. Egy éve ropogtak a fegyverek, olykor már a lakott területeken is, most megint egyre feszültebb a helyzet. Az Akta stábja helyi segítőkkel járta körül az érintett területet, megmutatunk több olyan videófelvételt is, amelyek frissek, s amelyeket a migráns bűnözők töltöttek fel a világhálóra, egymásnak üzengetve. Azt mondják hetek kérdése, és megint háborús övezet lesz a határ szerb oldala.