Pesti Srácok

Két hét múlva országgyűlési választás - határidők, tudnivalók

Két hét múlva országgyűlési választás - határidők, tudnivalók

Két hét múlva, április 8-án több mint nyolcmillió választópolgár szavazhat az országgyűlési képviselők választásán. A választók voksaikat több mint tízezer hazai szavazókörben és 118 külképviseleten személyesen adhatják le, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők pedig levélben szavazhatnak.

Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós.A választópolgároknak két szavazatuk van: voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy melyik pártot támogatják. Aki pedig péntekig kérte a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessen részt a választáson, az nem pártlistára, hanem nemzetisége listájára voksolhat.

A 2018. április 8-ai országgyűlési választás egyik szavazólapja. Fotó: Horváth Péter Gyula

Az áprilisi országgyűlési választáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország 118 külképviseletén (nagykövetségen, főkonzulátuson) akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél március 31-én 16 óráig jelentkeznek a külképviseleti névjegyzékbe - amit levélben vagy interneten keresztül is megtehetnek. Ezt a választás előtt két héttel több mint 40 ezren tették meg. Négy évvel ezelőtt 28 ezren szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben a szavazás napján. (A külképviseleteken szavazók is a magyarországi szavazás napján adhatják le szavazatukat a külképviseleteken, de az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, április 7-én tartják a voksolást.)

PestiSracok facebook image

Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni akar választójogával, átjelentkezéssel szavazhat.Az átjelentkezést április 6-án 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti település jegyzőjétől. Eddig csaknem 70 ezren jelezték, hogy nem a lakóhelyükön szavaznának. Az átjelentkezéssel szavazó is a lakóhelye szerinti választókerület jelöltjeire szavaz. Négy évvel ezelőtt 120 ezren szavaztak átjelentkezéssel.

Az április 8-ai választáson az országos pártlistára levélben szavazhat az a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár is, aki szombat délutánig kérte felvételét a névjegyzékbe. Eddig már több mint 375 ezer külhoni magyart vettek fel a központi névjegyzékbe. Négy évvel ezelőtt 193 ezren voltak jogosultak levélben szavazni. A már regisztrált levélben szavazóknak a héten postázta a Nemzeti Választási Iroda a szavazási levélcsomagot, amelyben megtalálják a szavazólapot, a választó azonosításához szükséges nyilatkozatot, a kitöltési útmutatót, valamint egy kisebb borítékot a szavazatnak, egy nagyobbat pedig ennek a kisebb borítéknak és a nyilatkozatnak. Azok a választók, akik kérték, hogy személyesen vehessék át a szavazási levélcsomagjukat a kijelölt külképviseleteken, ezt hétfőtől tehetik meg.

A 106 egyéni választókerületben mintegy 1650 jelölt indul, azaz átlagosan 15 jelölt közül választhatnak a voksolók. (Négy éve 1530 jelölt indult az egyéni választókerületekben.) A jelöltek a sorsolás sorrendjében szerepelnek a szavazólapon, és az szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta.

A választók pártra is szavazhatnak egy másik szavazólapon. Országos listát 23 párt állított, azok, amelyek legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben tudtak önálló jelöltet állítani. Négy éve 18 pártlista szerepelt a szavazólapon.

Nyomtatják az április 8-ai országgyűlési választás szavazólapjait az ÁNY Biztonsági Nyomda kőbányai géptermeiben és a csomagolócsarnokába. 2018.03.22. Fotó: Horváth Péter Gyula

Az ANY Biztonsági Nyomdában (korábban Állami Nyomda) várhatóan a jövő héten befejeződik a szavazólapok nyomtatása: ott készülnek már egy hete a kétféle (a magyarországi, illetve levélben szavazásra külön készített) országos listás szavazólapok, a 106 egyéni választókerület szavazólapja, valamint a 13 nemzetiségi listás szavazólap.

A 13 országos nemzetiségi önkormányzat is listát állított az áprilisi voksolásra, ez azt jelenti, hogy minden nemzetiségnek lesz legalább szószólója az új Országgyűlésben. Ha pedig egy nemzetiség megszerzi az országos listás mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám negyedét, akkor szavazati joggal rendelkező képviselőt küldhet a parlamentbe. Négy évvel ezelőtt 22 022 voksra lett volna szükség a kedvezményes mandátumhoz, ezt egyik nemzetiség sem érte el. Azt péntekig lehetett kérni, hogy nemzetiségi választóként regisztráljanak valakit, és így nemzetisége országos listájára szavazhasson - ezt több mint 60 ezren tették meg.

A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, illetve levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után, várhatóan április 14-éig állapítják meg, az országos listás eredményt pedig várhatóan április 27-éig.

Forrás: MTI; fotó: PS

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.