Pesti Srácok

Libanon megérti és támogatja a magyar migrációs politikát

Libanon megérti és támogatja a magyar migrációs politikát

Libanon megérti és támogatja a magyar migrációs politikát - hangsúlyozta Szalim Dzseisszati libanoni igazságügyi miniszter budapesti, hivatalos látogatása során, melyre szakmai delegáció élén érkezett. A libanoni miniszter hétfőn Trócsányi László igazságügyi miniszterrel találkozott, akivel áttekintették a migrációs és egyes igazságszolgáltatási témaköröket - tájékoztatta a libanoni és a magyar tárcavezető az MTI-t.

Trócsányi László ismertette partnerével a magyar álláspontot. Magyarország a biztonságra helyezi a hangsúlyt a migrációs politikája során, és nem fogadja el az Európai Unió (EU) által javasolt áthelyezési rendszert. Elmondta Szalim Dzseisszatinak azt is, hogy jelen formájában miért elfogadhatatlan a Global Compact on Migration, az Egyesült Nemzetek Szervezetének migrációról szóló dokumentuma. Libanon egyszerre több identitással is rendelkezik, hiszen ott békében együtt élnek a keresztények és a muzulmánok. Az ország azonban sok kockázatnak is ki van téve a földrajzi fekvése miatt.

-hangoztatta Trócsányi László. Hangsúlyozta, a libanoni igazságügyi minisztérium és a libanoni kúria évek óta szoros kapcsolatot ápol a magyar igazságügyi tárcával. A két minisztérium tavaly aláírt egy együttműködési megállapodást, amelyben leszögezték, hogy sok területen együtt tudnak dolgozni. A hétfői látogatás olyan kérdések megvitatására adott lehetőséget, mint a migráció. A magyar miniszter közölte, hogy az igazságszolgáltatás előtt álló kihívásokról is tárgyaltak. Az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom mindkettejük ügye, megállapították, hogy hasonlóak a két ország problémái. Kiemelten foglalkoztak a kegyelmezési politikával, és egyetértettek abban, hogy szigorú kegyelmezési politikára van szükség. Másrészt az áldozatok védelméről tárgyaltak. Trócsányi László jelezte, hogy a magyar igazságügyi tárca vezető szereppel bír egy EU-s projektben, és Magyarország az áldozatok oldalán van. Megállapodtak, hogy ezekben a témákban továbbra is együttműködnek, valamint előkészítenek egy jövő évi közös konferenciát a kegyelmezési politikáról és az áldozatvédelemről - ismertette a tárgyalások eredményeit Trócsányi László.

PestiSracok facebook image
Szalim Dzsrisszati libanoni igazságügyi miniszter átveszi a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést Trócsányi László igazságügyi minisztertől; Fotó: MTI

A magyar miniszter kérdésre arról is beszélt, hogy Magyarországon megújították a jogrendszert. Elfogadták az új eljárási törvényeket, amelyekben megerősítették a perekben részt vevő felek, a bírák, az ügyvédek, az ügyészek szerepét. Nagyobb felelősséget várnak el az igazságszolgáltatásban közreműködőktől. A végrehajtókra és az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogi normákat szintén átvilágították és módosították. A közbizalom ugyanis felelősség, amit hangsúlyozni kell - mondta Trócsányi László, megjegyezve: ezeket a tapasztalatokat osztotta meg libanoni kollégájával.

Szalim Dzseisszati, Libanon igazságügyi minisztere közölte, három nagy témakört tekintettek át a hétfői megbeszélésen, a migrációs politikát, az áldozatvédelmet, illetve a két ország igazságügyi rendszere közötti kapcsolatot. Libanonban csaknem másfél millió szíriai migráns él, akik közül azonban nem mindenki menekült. A migrációval kapcsolatban kiemelte, hogy Libanont biztonsági, társadalmi és gazdasági szempontból is hatalmas kihívás elé állítja. Mint mondta, az igazságügyi rendszert is nagy terhelés éri, rendkívüli mértékben, 35 százalékkal megnőtt a szíriai származásúak által elkövetett jogsértések száma. Jelezte, jelentős nemzetközi nyomás van Libanonon, hogy a lehető legnagyobb számban integrálja a többi között a munkaerőpiaci, társadalombiztosítási rendszerébe a beáramlókat. A miniszter a Libanont érintő legsúlyosabb kihívásnak nevezte az integrációs kockázatot, amelyet - szavai szerint - az ország mindenképpen próbál elkerülni.

Trócsányi László igazságügyi miniszter és Szalim Dzsrisszati libanoni igazságügyi miniszter , Fotó: MTI

Szalim Dzseisszati jelezte, Trócsányi László ismertette velük azt a világos védelmi, biztonsági politikát, amelyet az Orbán-kormány képvisel, és azt meg is értették. A libanoni igazságügyi miniszter utalt rá, hogy Libanonban nagyobb függetlenséget kívánnak biztosítani az igazságszolgáltatás számára, és ennek része az igazságszolgáltatásba vetett bizalom visszaállítása is. Trócsányi László miniszteri kinevezésekor szintén arról beszélt, szeretné visszaállítani az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, ezért a tárgyaláson ismertette az eljárásjogi rendszer átalakítását libanoni kollégájával, aki azt figyelemreméltónak találta. A miniszterek egyetértettek abban, mindkét ország számára kihívás, hogyan tudnak a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek „együtt élni" más igazságügyi rendszerekkel, Magyarország esetében az EU bíróságával, Libanon esetében pedig a hágai nemzetközi bírósággal.

Délután Szalim Dzseisszati előadást tartott Az alkotmánybíró szerepe Libanonban, az alapvető eljárási jogok biztosításában címmel, majd a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést vett át Trócsányi Lászlótól. A delegáció egy másik tagja, Jean Daoud Fahed, Libanon Semmítőszékének és Legfelsőbb Bírói Tanácsának elnöke a Magyar Érdemrend tisztikeresztje elismerésben részesült.

Forrás/kezdőkép: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)