Bíróság elé állt a rendőrgyilkossággal vádolt szélsőséges hungarista, Győrkös István

Továbbra is tagadja az emberölés elkövetését Győrkös István, akit azzal vádol az ügyészség, hogy másfél éve, a bőnyi házában tartott házkutatáskor agyonlőtt egy rendőrtisztet. A hetvennyolc éves szélsőséges hungarista szervezet, a Magyar Nemzeti Arcvonal alapítójának büntetőpere szerdán kezdődött a Szombathelyi Törvényszéken, Győrkösnek emberölés minősítette esete, illetve lőszerrel, lőfegyverrel visszaélés miatt kell felelnie. A vádlott a per kezdetén utóbbi bűncselekményeket elismerte, azt azonban tagadta, hogy szándékosan sebezte halálra a negyvenhat éves korában elhunyt Pálvölgyi Péter posztumusz alezredest, aki a Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt főnyomozója volt. A meggyilkolt tiszt vezette azt az egységet, amely azért ment Győrkös házához, mert vizsgálatuk adatai szerint a vádlott ott illegálisan tartott éles lőfegyvereket rejtegetett. Az idős férfi szerdán azt a javaslatot tette a perének kezdetén, hogy az eljárást ne a bíróság szombathelyi épületében, hanem az ő bőnyi lakásában folytassák le. Bár Győrkös indítványának okát nem részletezte, a háttérben az állhat, hogy a vádlott továbbra is ragaszkodik állításaihoz, amelyek szerint a rendőrök nyitottak először tüzet, ő pedig véletlenül lőtt ki egy sorozatot a nála lévő gépkarabélyból, és ezt a helyszínen szeretné bebizonyítani.

A bíróság által szerdán ismertetett nyomozási adatok szerint Győrkös István bőnyi lakásán a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó iroda hatósági engedély nélkül tartott lőfegyverek gyanúja miatt tartott házkutatást 2016. október 26-án. A vádlott a kapuban a kutyájával jelent meg, Pálvölgyi Péter ezért arra kérte, hogy zárja el az állatot. A vádlott közölte a kapun kívül várakozó rendőrökkel, hogy addig nem engedi be őket, amíg az ügyvédje meg nem érkezik, de utóbb kiderült, nem hívott senkit. Miután a vádlott az ebet hátravitte, a rendőrök és a tűzszerészek a gépkocsibeálló felől beléptek az ingatlan területére, és a ház bejáratához mentek. A vádlott felesége nem akarta őket beengedni, arra hivatkozva, hogy a férje ideges és baj lesz, de végül engedett a nyomozóknak, és hármukat beengedte. A vád szerint ekkor a vádlott elővett egy AMD 65 típusú csőre töltött gépkarabélyt és kibiztosította. Miután a parancsnok elhaladt az asszony mellett, összetalálkozott a hátráló vádlottal, és rákérdezett, hogy mi van nála. Győrkös István azt felelte, hogy „az, ami maguknál”, és három lövésből álló rövid sorozatot adott le a rendőrre, az egyik lövedék az áldozat fejét érte, aki ebbe a sérülésébe hamarosan belehalt. A másik két nyomozó válaszul kilenc lövést adott le Győrkös István felé, ezek egyike áthaladt a testén, de életfontosságú szervet vagy nagy eret nem ért. A vádlott végül kétórányi tárgyalás után megadta magát.

Védekezése szerint Győrkös nem is akarta viszonozni a tüzet, hanem csak az őt ért hasi lövés miatt érzett fájdalmában nem tudta kontrollálni a mozdulatait, ezért adott le egy rövid sorozatot a gépkarabéllyal. A védelem több alkalommal igyekezett bizonyítani a nyomozáskor, hogy a Győrkös által kilőtt lövedékek nem érhették el az áldozatot, teóriájuk szerint Pálvölgyi Pétert a tűzharcban a társai lőtték agyon. Az ügyet vizsgáló Nemzeti Nyomozó Iroda több igazságügyi szakértővel is kivizsgáltatta a történteket, de a szakemberek arra jutottak, hogy az áldozattal a gépkarabély lövedéke végzett, így kizárható a baráti tűz lehetősége. A hosszas eljárásban vita tárgya volt az is, hogy a helyszíneléskor genetikai minták keveredtek el, illetve keveredtek össze, ami ugyancsak megnehezítette a történtek pontos rekonstruálását. A rendőrség eljárását számos nyilvános, közöttük szakmai kritika is érte, mivel a protokoll szerint ha gyanítható, hogy valakinél fegyver van, és azt használhatja, akkor minden esetben a Terrorelhárítási Központot (TEK) kell riasztani, hogy annak harcképzett szakemberei végezzék el a behatolást, esetleges tárgyalást és a fegyveres ember ártalmatlanítását. A bőnyi dráma idején a TEK-et ugyan értesítették a veszélyes helyzetről, de mire a kommandósok Bőnybe értek, Pálvölgyi Péter már halott volt, a szakszolgálat már csak a tárgyalást tudta befejezni, és ők hozták ki házból a súlyosan sérült Győrköst is. A PestiSrácok.hu információi szerint a rendőrségnél belső vizsgálat indult a történtek miatt, de annak felelőse nem lett. Úgy tudjuk, az elhunyt parancsnok által vezetett csoport azért is mehetett ki a TEK erősítése nélkül Győrköshöz, mert korábbi hasonló, illegális fegyvertartási ügyei miatt már ismerték őt, és korábban nem bizonyult veszélyesnek.

Alapítója nékül is veszélyes szervezet a Magyar Nemzeti Arcvonal

A Győrkös István alapította Magyar Nemzeti Arcvonal nyolc tagja ellen márciusban emelt vádat az ügyészség, miután a rendőrség tavaly egy országos akcióban, több helyszínen egy egész fegyverarzenált foglalt le a szervezethez köthető emberektől. A szélsőséges csoport korábban azzal került a hírekbe, hogy milicista táborokat szerveztek Győrkös István Bőnyhöz közeli tanyáján, ahol egyebek mellett illegálisan tartott éles lőfegyverekkel is végeztek lőgyakorlatokat, a kiképzők pedig mások mellett az orosz katonai elhárítástól érkezett szakemberek voltak. Úgy tudjuk, hogy az oroszok szerepe miatt nemzetbiztonsági vizsgálat is indult a történtek ügyében. A bentlakásos táborokat a szervezők nyíltan, az interneten hirdették meg. Győrkös a rendőrgyilkosság idejére már eltávolodott a korábban a Jobbikkal is jó, és aktív kapcsolatokat ápoló Magyar Nemzeti Arcvonal időközben kicserélődött vezetőségétől, egyes hírek szerint tagságát is megszüntette. Győrkös István büntetőpere csütörtökön folytatódik a Szombathelyi Törvényszéken.

Forrás: MTI/PS. Fotók: MTI/Varga György