Pesti Srácok

A sertéspestisre hivatkozva az oroszoknak sem kell a magyar sertéshús

A sertéspestisre hivatkozva az oroszoknak sem kell a magyar sertéshús

Az orosz állategészségügyi és növényvédelmi szövetségi szolgálat ideiglenes korlátozást vezetett be május 7-től a Magyarországról származó élő sertések és sertéshúsból készült hústermékek, sertésembrió és reprodukciós anyagok bevitelére. A vírus miatt Ukrajna, Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea, Ausztrália, Fehéroroszország és Dél-Afrika Magyarország egész területéről, Macedónia pedig Heves megyéből tiltotta meg a magyar sertéshús bevitelét.

Az ideiglenes intézkedésről azután született döntés, hogy Heves megyében nőtt azon állatok száma, amelyeknél kimutatták az afrikai sertéspestist (ASP) - áll az orosz közleményben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) országos főállatorvosa az M1 hétfői műsorában azt mondta, hogy újabb fertőzött vaddisznót találtak Heves megyében, április 21. óta összesen öt tetemnél mutattak ki afrikai sertéspestist (ASP). Bognár Lajos közölte, a betegség Heves megye M3-as autópályától északra eső területét érinti, ahol a Nébih minden kilőtt vaddisznót megvizsgál, ezzel próbálva megakadályozni a vírus terjedését.

-fűzte hozzá. Kiemelte, az egyik legnagyobb kockázat az lehet, ha - felelőtlen emberi magatartással - a fertőzött területről élelmiszerhulladék kerül a házi sertések közelébe.

PestiSracok facebook image

-hívta fel a figyelmet a főállatorvos.

A Nébih honlapján az szerepel, hogy a vírus miatt Ukrajna, Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea, Ausztrália, Fehéroroszország és Dél-Afrika Magyarország egész területéről, Macedónia pedig Heves megyéből tiltotta meg a magyar sertéshús bevitelét.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!