Pesti Srácok

A történelem érettségi nehezebb volt a vártnál

A történelem érettségi nehezebb volt a vártnál

A feleletválasztós feladatsor nehezebb, az esszékérdések könnyebbek voltak a szerdai középszintű történelem érettségi a vizsga után az MTI-nek nyilatkozó diákok és pedagógusok szerint. A rendelkezésre álló időt mindenki elegendőnek ítélte. A Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója, Szűcs Gergely a diákok véleményét úgy foglalta össze az MTI-nek, hogy a mostani történelmi érettségi kissé nehezebb volt a vártnál.

Az érettségizők szerint a feleletválasztós, kifejtős feladatok voltak inkább a nehezebbek, az esszét viszont valamivel könnyebb volt megírni. A tényanyag ismeretéhez kellett a felkészülés, máskülönben csak „totózni” tudott az, akinek hiányosak az ismeretei, az esszéírásnál viszont akár a térkép is segítséget jelentett a diákoknak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az idővel nem volt gondjuk a vizsgázóknak, elegendő volt a rendelkezésre álló idő a kérdések megválaszolására.

A Bács-Kiskun megyei Kiskunfélegyháza Móra Ferenc Gimnáziumának mesterpedagógusa, a történelem szakos Szolnoky Tamás szerint összességében nem volt nehéz a középszintű történelem írásbeli érettségi feladatsor, amely a korábbi évek gyakorlatának megfelelően „kifejezetten segítő” volt.

PestiSracok facebook image

– értékelt.

Meglepetésként talán a holokauszttal is összekapcsolódó, a nyilaskeresztes uralomhoz kötődő utolsó feladat érte – mondta, hozzátéve: abban a tankönyvben, amelyből diákjait oktatja, meglehetősen kevés konkrét információ szerepel a témáról. Így ezt a nehezebb kérdések közé sorolta. Ugyanakkor az első ipari forradalom rövid kifejtő feladata az egyetemes történeti részben véleménye szerint „egy igazi ajándék”, akárcsak a 18. századi etnikai változások a magyar történeti részben.

Faragó Dorka és Faragó Gábor, a Móra Ferenc Gimnázium végzősei szerint összességében „megoldható volt” az írásbeli történelmi érettségi, és a három óra elegendőnek bizonyult a feladatok megválaszolására, az esszék kifejtésére. A kérdéseket átlagosnak nevezték, amelyek a történelem számos időszakát felölelték.

A rövidebb feladatokból álló részben az ikerpár mindkét tagjának az ENSZ-szel kapcsolatos kérdés okozott némi fejtörést, mint fogalmaztak: ezt „annyira nem tudták”, illetve a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódó forrásrészlet értelmezése is nehezebben ment.

Vörös István, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium történelemtanára az MTI-nek nyilatkozva azt mondta:

Vörös István álláspontja szerint ugyanakkor a Magyarország második világháborús részvételéről szóló esszéfeladat – a téma összetettségéhez képest – „egyoldalúra sikerült”.

Szabó Anita, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium történelem szakos igazgatóhelyettese elmondta: a diákok nyugodtan dolgoztak, a feladatokat megoldhatónak, a rendelkezésre álló időt elegendőnek találták. Hozzátette: számítottak ilyen érettségi feladatokra, mivel az Oktatási Hivatal honlapján szerepel minden tantárgy követelményrendszere, így a történelemé is, és ehhez igazodtak a feladatok, ennek alapján készítették fel a tanulókat.

Szabó Anita elmondta: a feladatok között voltak könnyebbek és nehezebbek is, utóbbi közé tartozott a diagramelemzés, emelt szinten pedig a pénzpiachoz tartozó kérdések, de számítottak ilyen kérdésekre, nem okoztak meglepetést.

Őze Katalin, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium történelemtanára az MTI-nek azt mondta, a kérdések alkalmazkodtak ahhoz a 12 témakörhöz, amely szerint a diákok a történelmet tanulják.

A feladatsort emberpróbálónak, igényesnek, felépítését változatosnak jellemezte: vallásra, társadalomra, gazdaságra irányuló kérdések is szerepeltek benne. A kérdések között voltak általános tudásra irányuló, könnyebb és komolyabb háttértudást igénylő, nehezebb feladatok is, de szerinte mindegyik megoldható volt.

– közölte a szaktanár.

Csütörtökön megkezdődnek az idegen nyelvi vizsgák, a diákok először angolból tesznek írásbelit.

MTI; Fotó: Eduline

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.