Az Európai Parlament új, diktatórikus szankciótervezete zsarolási potenciállal bíró politikai eszköz lehet a brüsszeli agytröszt számára
Az Európai Parlament ma megszavazta az Európai Bizottság 2020 utáni többéves uniós pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó javaslatát. A tervezet ellen, hazánk és az általános tagálami szuverenitás védelmében a magyar külügy valamit független- és néppárti képviselők is felszólaltak. Ha a javaslat elfogadásra és az uniós politika eszköztárába kerül, akkor folyamatos gazdasági megtorlás lehetőségével fenyegetnék az önálló nemzetállami elképzelésekkel és aktív belpolitikával működő tagállamokat (ahogyan Magyarországot is) úgy, hogy a jogállamiság nehezen értelmezhető és szubjektív fogalmának válságával bélyegezné meg a támadásra kiszemelt országot. Az előterjesztés fő lobbistái az Európai Parlamenten belül a LIBE-bizottság tagjai. Az esetleges szankciók a magyar gazdaság legtöbb, fejlődő szegmensét, így a mezőgazdaságot is.
A tervezet nem növelné, hanem csökkentené az uniós költségvetést, annak ellenére, hogy számos tagállam, így Magyarország is jelezte, kész növelni befizetéseit. Nem engedhető meg, hogy a regionális fejlesztések és a közös agrárpolitika forrásai lássák kárát a Bizottság elképzeléseinek; meg kell védenünk a magyar gazdák, vállalkozások és polgárok érdekeit"
- hívta fel a figyelmet Deutsch Tamás, a költségvetési szakbizottság fideszes tagja.
Fikció az uniós támogatások jogállamisághoz kötése, hiszen e szubjektív kritériumok bevezetése ellentétes lenne az uniós szerződésekkel. Véleményem szerint a javaslat mögött egyértelműen egy zsarolási potenciállal bíró eszköz létrehozásának célja húzódik meg, amit nem hagyhatunk"
- mutatott rá Gál Kinga fideszes EP-képviselő a szavazást követően.
A magyar régiók, a magyar vállalatok az elmúlt években bizonyították: jól és sikeresen használták fel a rendelkezésre álló forrásokat. Kiemelkedő növekedési mutatók, folyamatosan javuló költségvetési helyzet, csökkenő munkanélküliség, növekvő foglalkoztatottság mind azt jelzik, hogy 2010 óta a magyar régiók a gazdasági fejlődés pályájára álltak.
Magyarországnak sikerült kihevernie a korábbi szocialista kormányok elhibázott gazdaságpolitikájának következményeit. Elfogadhatatlan, hogy most az Európai Bizottság javaslata ezeket az uniós mércével számítva jól teljesítő, sikeres régiókat büntetné azzal, hogy forrásokat von el tőlük.
Nem támogatható a magyar néppárti delegáció számára a javaslat, mivel több tízmilliárd euró kohéziós forrást csoportosítanának át az új uniós tagállamokból. A kelet-közép-európai és balti tagállamok felzárkóztatása a nyugati tagállamokhoz ugyanis még messze nem fejeződött be.
A kohéziós források járnak Közép- és Kelet-Európának, hiszen megnyitottuk piacainkat a nyugati cégek előtt, melyek azóta óriási nyereségeket termelnek a régióban. A pénzügyi keretre vonatkozó helyes megközelítés sokkal inkább az lenne, ha növelnék a schengeni külső határokat, s így az egész Uniót védő tagállamok forrásait"
- emelte ki Gál Kinga.
Szögezzük le: az uniós fejlesztési pénzek nem könyöradományok. A magyar régiók objektív feltételek alapján jogosultak ezekre a forrásokra. Most az Európai Bizottság szubjektív, úgynevezett jogállamisági kritériumokat társítana az EU-s források lehívásához. Deutsch Tamás rámutatott:
Magyarország az elmúlt években folyamatosan bizonyította: minden szempontból megfelel az európai értékeknek, bármelyik mutatót vizsgálják is, az Unió élmezőnyébe tartozunk. Egy uniós intézmény számára sem megengedhető, hogy a politikai nyomásgyakorlás eszközeként tekintsen a fejlesztési forrásokra".
PS/EPP(HD); Fotó: mno.hu
