Dobrindt: Agresszív ipar épült ki Németországban a kitoloncolások megakadályozására
Létrejött egy "agresszív kitoloncolás-ellenes ipar", amely "szabotálja" a jogállam működését. Ez elfogadhatatlan - mondta Alexander Dobrindt, a CSU szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőinek vezetője a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak egy togói menedékkérő Németországban nagy figyelemmel követett ügyével kapcsolatban.
A 23 éves togói férfit hétfőre virradóra el akarták szállítani szállásáról, a Baden-Württemberg tartománybeli Ellwangenben működő tartományi központi befogadóállomásról, hogy az európai uniós - úgynevezett dublini - menekültügyi szabályok alapján átadják az olasz hatóságoknak, de nagyjából 150 afrikai menedékkérő ellenállt a rendőri intézkedésnek, és végül meghiúsította társuk elszállítását. A rendőrök csütörtökön visszatértek, több százan tartottak nagyszabású ellenőrzést a szálláson, négy embert előzetes letartóztatásba helyeztek hatósági személy elleni erőszak miatt, több bajkeverőt elköltöztettek, a togói férfit pedig kitoloncolási őrizetbe helyezték, hogy elszállíthassák végre Olaszországba. Ügyvédje azonban bírósághoz fordult, hogy megakadályozza a kitoloncolást, álláspontja szerint a férfi őrizetbe vétele és kitoloncolása jogellenes. Tiltakozott a menekültügyben tevékenykedő civil szervezetek baden-württembergi szövetsége, az úgynevezett tartományi menekültügyi tanács (Flüchtlingsrat Baden-Württemberg) is, amely szerint az olasz menekültügyi intézményrendszer nem biztosítja az emberhez méltó körülményeket, ezért Németország egyetlen menedékkérőt sem adhat át Olaszországnak.
Alexander Dobrindt ezzel a fejleménnyel kapcsolatban vélekedett úgy, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) hatósági határozatainak bírósági érvénytelenítésére szakosodott ügyvédek és civil szervezetek tevékenysége azt mutatja, hogy egy egész iparág fejlődött ki a jogállam működésének hátráltatására. Állítása szerint az, aki peres eljárásokkal akarja megakadályozni bűnelkövetők eltávolítását, nem a menedékjog érvényesítése érdekében, hanem "a társadalmi béke ellen" dolgozik.
Az ellwangeni eset országszerte megütközést keltett, és ismét a közéleti viták témái közé emelte az elutasított menedékkérők kitoloncolásának ügyét.
A kitoloncolások gyakran azért hiúsulnak meg, mert a távozásra kötelezett személyek nem kapnak úti okmányukat hazájuk németországi nagykövetségétől
-mutatott rá a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeituzng (FAS) című lapnak nyilatkozva Michael Kretschmer szászországi tartományi miniszterelnök. Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa szerint ezért német részről be kell vezetni, hogy nem kaphat fejlesztési segélyt olyan ország, amely nem veszi vissza elutasított menedékkérő állampolgárait Németországtól.
Be kell vezetni azt az újítást is, hogy a menedékkérők nem kapnak pénzt, hanem csak természetbeni támogatást, méghozzá az összes európai uniós tagországban. Ezzel meg lehetne akadályozni, hogy az EU-ba érkező menedékkérők elszivárogjanak a legjobb ellátást biztosító tagállamba, vagyis rendszerint Németországba
-mondta a FAS-nak a szászországi kormányfő.
Joachim Herrmann bajor belügyminiszter hozzátette, hogy valóban "néha a fejlesztési segélyezésen keresztül is nyomást kell gyakorolni" a menedékkérőket kibocsátó országokra, de nemcsak büntetni kellene az együttműködéstől elzárkózó országokat, hanem ösztönözni is azokat, amelyekkel jól lehet dolgozni. Mint mondta, tarthatatlan, hogy Németország biztosítja a legtöbb szociális juttatást a menedékkérőknek. Ezt a problémát mutatja az is, hogy az érkezők közül sokan már Franciaországot, Olaszországot vagy Ausztriát is megjárták, mire kikötöttek Németországban - mondta a CSU-s politikus.
A német lakosság többsége szerint nemcsak a menedékkérőket kibocsátó országokkal és az EU-s szabályokkal van tennivaló, hanem a német hatóságoknál is. Az Emnid közvélemény-kutató intézet a Bild am Sonntag megbízásából végzett felmérésében kimutatta, hogy a lakosság 81 százaléka szerint a hatóságokat túlterheli az elutasított menedékkérők kitoloncolása, és csupán 12 százalék érzi úgy, hogy a hatóságok meg tudnak birkózni a feladattal. A nemzetközi migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben 890 ezer menedékkérőt vettek nyilvántartásba Németországban, 2016-ban további 280 ezret, 2017-ben 187 ezret, az idei első negyedévben pedig 40 ezret. A BAMF rendszerint a kérelmek nagyjából 35-40 százalékát utasítja el.
Forrás: MTI; fotó: welt.de
