Egy kis kohabitáció kellene – Kenedi János megtalálta a legújabb csodafegyvert az ellenzék számára

Kenedi János keveset szólal meg a mai közállapotok miatt, de a közállapotok miatt mégis megszólal – így passzolgatták a magas labdát már az interjú elején. Mert Kenedi inkább esszékötetet akart írni, de mikor látta a „butulok” és az „érzem, hogy szűkül az agyam” táblákat cipelő gyerekeket, akkor rájött, hogy neki van tennivalója még e földön. Azt a tudást, ami az ő fejében van, azt átadja a tanuló ifjúságnak, megakadályozva a butulást és a további agyszűkülést. A tanárember akkor is tanárember marad, ha ugyanazokat az illatokat érzi a levegőben, mint mikor virgonc ifjoncként a 61-es villamosra firkált oroszellenes jelszavakat.

Csendes forradalom

Csendes forradalom van a levegőben, ami magyarra fordítva a láthatatlan forradalmi hangulatot jelentheti. A liberális véleménybuborékban forradalmi a hangulat, tehát biztos forradalmi hangulat van, de mivel mégis a Fidesz nyert elsöprő többséggel, ezért csendes, láthatatlan forradalom van. Mert forradalomnak akkor is kell lennie, ha nincs, ahogy a marxisták szerint is fel lehet cserélni az alépítményt úgy a felépítményre, hogy attól az elmélet sértetlen marad. Kenedi azt is kifejti, hogy nem baj az ellenzéki töredezettség, nem baj, hogy hét párt között osztódnak meg a szavazatok, mert ez csak termékennyé teszi a közéletet. Rengeteg gondolat fogalmazódik meg állítólag, de ezt nem fejti ki sajnos részletesebben, homályban marad, így továbbra is csak annyit tudunk biztosan, hogy hét különböző módon nem szeretik Orbán Viktort az ellenzéki pártok.

Nagyipari csalások a fejében

Igazi maflaság nem felvenni a mandátumot, hiszen az utcai tüntetéseken megfogalmazott formai hagyomány a parlamenti munkában ölt testet – lepi meg az olvasót hirtelen Kenedi. Ezzel nem legitimálják a rendszert, a választás illegitim volt, mert nagyipari csalásokat hajtott végre a Fidesz, ezért kötelességük beülni az ellenzékieknek a parlamentbe – folytatta egykedvűen Kenedi a saját fejben való eltévedést, majd ismét párhuzamot vont az ifjúsága is a jelen között, de azzal a kiegészítéssel, hogy ma sokkal tevékenyebbek a civilek.

Már csak egy kis kohabitáció kellene

És végül eljutunk a beszélgetés fénypontjához, az értelmetlen, a valósággal köszönőviszonyt sem ápoló idegen szavak világához. Kenedi szerint hiba, hogy az ellenzéki civilek felelősségre akarják vonni az ellenzéki pártokat a választások elvesztése miatt, inkább kohabitálniuk kellene. A kohabitáció ugyan tényleg létezik, a félelnöki és elnöki rendszerekben fordul elő, azt a helyzetet írja le, amikor a közvetlenül megválasztott elnök más pártszíneket képvisel, mint a parlamenti többség. Magyarországon nem ilyen rendszer van, miniszterelnököt pedig a parlamenti többség választja, de ez a nem várt fordulat nem zavarja össze Kenedi Jánost. Könnyedén túllendülve ezen a módszertani problémán rögtön kijelentette, hogy a kohabitáció után még egy kis furfangra is szükség lenne az ellenzéki pártok és az ellenzéki civilek közt, hogy a választások elvesztése miatti felelősségre vonást álproblémának minősítsék, mivel az ellenzéki képviselők nem Prügelknabék. Továbbá téves az az elképzelés is, hogy az „idősek menjenek a picsába”. Inkább beszélgetésekre lenne szükség, írásokra és javaslatokra, aztán közös tüntetésekre. Az értelmiségnek pedig törvényjavaslatokat kellene kidolgoznia, amit az ellenzéki képviselőknek kell kidolgozniuk a civilekkel való kapcsolattartás során. Hogy ennek mi értelme van, azt sajnos nem tudtuk meg Kenedi Jánostól, de mivel teljesen logikátlan, ezért valószínűleg pontról pontra megkísérlik végrehajtani az érintettek.

Szabad királyi városok is kellenek egy kis kohabitáció után

Hogy milyen törvényjavaslatokra gondolt Kenedi János, amit az értelmiségnek kell kidolgozni a politikusok és a civilek közti együttműködés keretében, azokat rögtön nevesítette is. A kidolgozás előtt, tehát tulajdonképpen spoilerezett. Olyan törvényekre gondolt, ami felülírja a NER-ben született rossz dolgokat, amivel tulajdonképpen meg is magyarázta a keddi tüntetés során megfogalmazott, de balladai homályban hagyott célokat, melyek a rossz dolgok jó dolgokra való cseréléséről szóltak, miután valaki csinált már valamit. Kenedi szerint első körben le kell másolni az amerikai Freedom of Information Act és a Privacy Act törvényeket, ami garantálná a sajtószabadságot és a jó dolgokat. A másolás, a recipiálás régóta gyakorolt értelmiségi mánia, ezzel meg lehet spórolni például az önálló gondolkodást, ami valószínűleg legalább annyira a múlt része, mint a nemzetállam. A következő legfontosabb javallata a szabad királyi városokról szólna, amivel Budapestet szabad várossá nyilvánítaná, így minden bizonnyal kiszabadulna Orbán karmaiból. Aztán még fontosnak tartaná az oktatásegészségügy témájában a diszlexia törvényerejű felszámolását, mert a diszlexiát be kellene tiltani.

És akkor a nyulak futásnak erednek

És ha Orbán bekeményít az ellene létrejövő tömeg láttán? – kezdett aggódni a Magyar Narancs a beszélgetés egy pontján. Szerencsére Kenedi megnyugtatott mindenkit, a kritikus tömeg egyszer ki fogja jelenteni, hogy mi akarjuk megválogatni a képviselőinket, és ekkor „az urak futásnak erednek”. És ha gyorsan futnak, nem kapják el őket, akkor beteljesedne Bibó álma, a vércsepp nélküli forradalom. Képzavar képzavar hátán.

Vigyázat! Vége!

Az interjú végén még szóba került a legizgalmasabb kérdés: hogyan definiálná a jelenlegi rendszert. Kenedi szerint „egy protekciós rendszerrel és korrupcióval működő, harmadik világbeli ország vagyunk Európa peremén”. Orbán hintapolitikázik kelet és nyugat között, és azért fogják kizárni az országot az EU-ból, hogy Orbán ne bomlassza tovább a hintázásával. Szerencsére vannak még kapaszkodóink, ha belefáradunk forradalmilag a hintázásba, és akkor képesek leszünk rekonstruálni a jogállamot, a propagandanyelvet pedig napok alatt el lehet tüntetni azzal a figyelmeztetéssel, hogy vigyázat. Itt szerencsére véget ért az interjú, mert mi, propagandanyelvista olvasók is kezdtünk eltévedni Kenedi János fejében.

A teljes interjút a Magyar Narancs e heti számában olvashatja el.