Pesti Srácok

Így írnak az amerikai lapok az esetleges brüsszeli szankciókról és Európa erős vezetőiről 

Így írnak az amerikai lapok az esetleges brüsszeli szankciókról és Európa erős vezetőiről 

A The New York Times című amerikai napilap az Európai Bizottság által az unió illiberális tagállamai ellen kilátásba helyezett szankciókkal, míg az amerikai Time magazin a világ több országának élén megjelent "erős emberekkel" kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal.

A The New York Times csütörtökön megjelent véleménycikkében azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az Európai Uniónak szankcionálnia kell-e illiberális politikát folytató tagállamait. Nyilvánvalóan bosszúságot és nyugtalanságot kelt az Európai Unió régebbi tagállamainak körében, hogy egyes közép-európai EU-tagok – legegyértelműbben Magyarország és Lengyelország – nyíltan semmibe veszik azokat a nyugati demokratikus értékeket, amelyek tiszteletben tartására kötelezettséget vállaltak, amikor a közösséghez csatlakoztak. E két ország ráadásul az unió által nyújtott pénzügyi támogatások legnagyobb haszonélvezői közé tartozik. Nem meglepő tehát, hogy felmerült az ötlet: feltételekhez kötik a közös költségvetéséből a tagországoknak megítélt összegek kifizetését – idézi fel az amerikai lap. A véleménycikk szerint azonban "ez nem túl jó ötlet", mivel a szankciókkal a volt szovjet blokk országaiban sokakban elkerülhetetlenül megerősítenék azt az érzést, hogy ők csak másodosztályú tagjai az EU-nak. A lengyel és a magyar vezetők, Jaroslaw Kaczynski és Orbán Viktor azt állítják, hogy a liberális, züllött, mindenben okoskodó Nyugat - közelebbről az arctalan brüsszeli bürokrácia - fenyegetést jelent a történelmükre, identitásukra és hagyományos értékeikre. Bármilyen uniós büntetőintézkedést ürügyként használnának fel kormányzásuk további megszilárdítására." Ráadásul, ha Brüsszelben megpróbálják bármi módon meghatározni, hogy mely tagállamok bírósági rendszerei nem megfelelőek, "az gyorsan a különböző definíciók és standardok fölötti politikai huzavonához vezetne" - írta a The New York Times.

A Time című amerikai hetilap arról a trendről közölt cikket csütörtökön, hogy a világ több országának - köztük Magyarország - élén erős emberek jelentek meg. Első számú példaként a szerző az Egyesült Államokat emeli ki, ahol az utóbbi évtizedek óriási társadalmi változásai, a gazdasági válság, a városi bűnözés és az értelmetlen külföldi háborúk miatt megnőtt az igény egy olyan kemény hangnemet használó vezetőre, aki képes megleckéztetni a bizonytalankodó liberálisokat. Donald Trump amerikai elnökhöz hasonló vezetőt a világ minden táján találni. A Time szerint a trend legjellemzőbb képviselője az Oroszországot irányító Vlagyimir Putyin, de a lap hosszan sorolja a példákat Kínától kezdve, Egyiptomon és Szaúd-Arábián át Törökországig. "Az erős ember figurája Európa szívében is újra megjelent", Orbán Viktor személyében - írja az amerikai magazin, felidézve, hogy az illiberális demokrácia rendszerét követő magyar miniszterelnök nemrég újabb választást nyert meg. Orbán világában a veszély a muszlim migránsoktól és a liberális nyugati demokráciák értékeinek olyan védelmezőitől ered, mint a magyar születésű Soros György, akik az ország nemzeti érdekeit fenyegetik. A Time szerint a változó időkben megnőtt az emberek igénye a fokozott erőt sugárzó, határozottabb vezetőre, olyan kemény szavakat használó populistákra, akik azt ígérik;megvédenek minket. Attól függően, hogy éppen ki mondja, ez jelentheti a korrupt elittől, a külföldiektől, valamilyen kisebbség tagjaitól, bankároktól vagy hazug újságíróktól való védelmet.

Forrás: MTI. Fotó: PS.
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)