Pesti Srácok

Németország migrációs kiadásai 78 milliárd euróra rúgnak 2022-ig

Németország migrációs kiadásai 78 milliárd euróra rúgnak 2022-ig

Németország várhatóan mintegy 78 milliárd eurót (24 725 milliárd forintot) fordít 2022-ig a migrációval kapcsolatos kiadásokra, köztük 31 milliárd eurót arra, hogy leküzdje a migrációt kiváltó alapvető okokat, amelyek az embereket otthonaik elhagyására, Európába vándorlásra ösztönzik - adta hírül a Der Spiegel német hetilap szombaton.

A hetilap a német pénzügyminisztérium dokumentumát idézi, amely mintegy 70 millió eurós szövetségi kiadásokkal számol 2022-ig, és további nyolcmillió euróval, amelyet a szövetsági kormány biztosít a tartományoknak és a helyi közösségeknek költségeik fedezésére 2021-ig. A migránsokra fordított szociális kiadások a tervek szerint mintegy 21 milliárd euróra rúgnak 2022-ig, 13 milliárdot terveznek fordítani nyelvtanításukra és a társadalomba való integrálásukra. A menekültek regisztrálása, elhelyezése 5,2 milliárd euróba fog kerülni a számítások szerint.

Németország jelenleg egymillió migráns integrálásán munkálkodik, akik 2015-16-ban érkeztek az országba Angella Merkel kulcsfontosságú döntése nyomán, amely megingatta a német kancellár népszerűségét. A döntés népszerűtlensége segítette a szélsőjobboldali euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) pártot abban, hogy a tavaly szeptemberi parlamenti választásokon bejussanak a Bundestagba.

MTI; Vezető kép: ABC.net

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.