Pesti Srácok

Nigel Farage: Orbán Viktor Brüsszel és Juncker rémálma

Nigel Farage: Orbán Viktor Brüsszel és Juncker rémálma

Nigel Farage ismét kemény gondolatokat fogalmazott meg, ezúttal a Heteknek adott interjújában. A brit politikus szerint Brüsszel olyan, mint a szovjet idők Moszkvája, Junckert egy őrültnek nevezte, Orbán Viktor pedig szerinte az előbb említettek legnagyobb rémálma.

– mondta Nigel Farage, a Brexit-kampány arca a Hetek című országos közéleti hetilapban megjelent interjújában.

A poltikus az Egyesült Királyságról is részletesen beszélt, kifejtette: kizárt, hogy Skócia újra szavazhasson az Egyesült Királyságtól történő elszakadásáról.

PestiSracok facebook image

– mondta Farage.

Ami a Brexit lebonyolításáról szóló tárgyalásokat illeti, Farage annak a véleményének adott hangot, hogy „még az is jobb, hogyha nincs alku, mintha rossz alkut kötnek”

- fogalmazott.

Az interjúban Nigel Farage megerősítette azt a véleményét, hogy az EU mint projekt nem más, mint egy vallás, követői pedig fanatikusok. Annak az álláspontjának is hangot adott, amely szerint „Orbán Viktor és az új olasz kormány még nagyobb rémálma az Európai Uniónak”, mint ő maga, hiszen előbbiek nem távozni akarnak a közösségből, hanem átalakítani azt a saját elképzeléseiknek megfelelően.

Farage úgy látja: ha az uniós döntéshozók nem hallgatják meg a magyar, lengyel, cseh vagy éppen olasz kormányok és választók hangját, akkor az Európai Unió a darabjaira eshet szét. Arra viszont, hogy az Uniót érdemben megreformálják, kevés esélyt lát, mivel a Bizottság mai vezetőit „vallási őrülteknek” tartja, akik Isten helyett az európai projektet imádják. Ezért valószínűnek tartják, hogy az Unió vezetői párbeszéd helyett inkább szankcionálni fogják a renitensnek tartott tagországokat.

– magyarázta Nigel Farage.

A teljes interjú a Hetek legfrissebb számában olvasható.

Forrás: Hetek; vezető kép: Independent

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.