Pesti Srácok

Schmidt Mária: közös gondolkodásra hívjuk az embereket Európa jövőjéről

Schmidt Mária: közös gondolkodásra hívjuk az embereket Európa jövőjéről

Közös gondolkodásra hívjuk az embereket arról, hogy milyen Európát akarnak - hangsúlyozta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumi tagja pénteken Budapesten, a május 23-24-ére tervezett Európa jövője című nemzetközi konferencia háttérbeszélgetésén.

Az eseményt a közalapítvány, valamint a Századvég Alapítvány szervezi a visegrádi együttműködés 2017-2018-as magyar elnöksége keretében, a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával. Schmidt Mária azt mondta, hogy a közép-európai térségnek is megvannak a saját érdekei, víziói arról, milyen irányba kellene átalakítani az Európai Uniót. Úgy látják, bizonyos szereplők nagyon harsányan képviselik a saját érdekeiket, ezért ők fontosnak tartják, hogy ezen aktorokkal szemben a közép-európai régió is aktívan bekapcsolódjon a vitába. Ebbe az irányba szeretnék megtenni az első lépést a konferenciával, és folytatnák is az így megkezdett munkát.

Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte, hogy eltérő hátterű előadókat javasoltak meghívni, akik között tudós, politikus, újságíró és diplomata egyaránt megtalálható. Ez biztosítja, hogy valóban élénk eszmecsere alakuljon ki, amely segíti a gondolkodást - vélekedett. Úgy fogalmazott, hogy az alapítvány "tartalomszolgáltatóként" kapcsolódott be a szervezésbe. A konferencia mind az öt témáját olyannak gondolják, amely alapvetően határozza majd meg Európa jövőjét az elkövetkezendő években - mondta Barthel-Rúzsa Zsolt.

Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója felsorolta az öt panelbeszélgetés címét: Kultúrharc, kultúrák harca Európában; Migráció, betelepítés, nemzeti identitás, Európa jövője; Geopolitikai kihívások; A mesterséges intelligenciáé a jövő?; valamint A V4 Európa gazdasági motorja (gazdaságfejlesztés: vállalkozásfejlesztés, külgazdaság, feltörekvő piacok). Kijelentette, hogy a lassan húszéves Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány mindig arra törekedett, hogy eltérő nézeteket ütköztessen.

PestiSracok facebook image

Amikor tavaly nyáron a kormány megbízta őket azzal, hogy bonyolítsák le a visegrádi együttműködés 2017-2018-as magyar elnökségének kulturális és tudományos programját, azonnal megfogalmazódott bennük egy olyan többnapos budapesti tanácskozás ötlete, amely lehetőséget teremt arra, hogy a térség gondolkodói különböző témák mentén kifejtsék az álláspontjukat - idézte fel Tallai Gábor. Szabó László, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány tanácsadója közölte: a konferencián bárki ingyenesen részt vehet, csupán regisztrálni kell a honlapon. Ez a http://europajovojev4.eu címen érhető el, és minden információt tartalmaz.

A rendezvény költségeiről annak lezárulta után tudnak majd tájékoztatást adni - jelezte. A konferencia nyelve angol és magyar, szinkrontolmácsolást biztosítanak. Kérdésre Szabó László beszélt arról, hogy valóban előad Budapesten Milo Yiannopoulos. Ő az a brit újságíró, aki korábbi sajtóinformációk szerint nyíltan kiállt a pedofília mellett. A tanácsadó ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezt a rendezvényt május 25-én tartják majd, a konferenciától függetlenül. Az előadásnak külön honlapot hoztak létre, ott lehet rá regisztrálni - jelezte Szabó László. Az előzetes program szerint a konferencián felszólal mások mellett Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete, valamint Schmidt Mária is.

MTI; Vezető kép: Terrorháza Múzeum

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.