A magyar fogyasztók bizalmatlanok, ám mégis használják az adalékanyagokat egy felmérés szerint
A magyar fogyasztók többségében bizalmatlanságot kelt az egyes élelmiszerek címkéjéről ismerős adalékanyagok hivatalos neve, holott a hétköznapokban fenntartások nélkül használják azokat - egyebek mellett ez derült ki a Coca-Cola Magyarország megbízásából készített kutatásból.
Az eNet végezte reprezentatív felmérés májusban 18 évnél idősebb, rendszeresen internetezők körében. A közlemény szerint a fogyasztók egyharmada él abban a tévhitben, hogy az otthoni ételkészítés során nem használ élelmiszeripari adalékanyagokat (aromákat, ízfokozókat, állományjavítókat vagy térfogatnövelőket), holott ezek az összetevők vaníliás cukorként, ételízesítőként vagy sütőporként széles körben elterjedtek. A fogyasztók 90 százaléka állította, hogy nem tesz térfogatnövelőt az otthoni sütés, főzés során a süteményekbe, ételekbe. Ehhez képest saját bevallása szerint 80 százalék több-kevesebb rendszerességgel használ sütőport, ami egyfajta térfogatnövelőnek minősül. Hasonló a helyzet az ízfokozóknál is: a megkérdezettek közel 70 százaléka gondolta úgy, hogy nem használ ilyen adalékanyagot, ám több mint 60 százalékukról derült ki, hogy az általuk használt leveskocka, húspác vagy ételízesítők túlnyomó többsége ízfokozó hatású összetevőt is tartalmaz. A felmérésben megkérdezettek 81 százaléka használ vaníliás cukrot, 76 százaléka ecetet, 68 százaléka citromlevet, 59 százaléka szódabikarbónát, 46 százalékuk zselatint, 31 százalékuk szalicilt. A befőtt vagy savanyúságtartósítót, a nátrium-benzoátot és keményítőt használók aránya 30 százalék alatt van, a megkérdezettek 8 százaléka egyiket sem alkalmazza - tették hozzá. A kutatásból kiderült, tízből hat felnőtt elolvassa a címkén, hogy a kiválasztott élelmiszer milyen adalékanyagokat tartalmaz. Megkérdezettek a leginkább elutasított adalékanyagnak az állományjavítókat tartották, a leginkább elfogadottnak az édesítőszereket.
Forrás:MTI, Fotó:MTI
