Pesti Srácok

Az életet semmibe vevő kapzsiság - Megkezdődött a vádbeszéd a halálkamionos tragédia perében

Az életet semmibe vevő kapzsiság - Megkezdődött a vádbeszéd a halálkamionos tragédia perében

Megkezdte vádbeszédét az ügyész a 71 ember halálát okozó parndorfi ügy tárgyalásán kedden a Kecskeméti Törvényszéken. Schmidt Gábor szerint "a korlátokat nem ismerő, az életet, méltóságot semmibe vevő kapzsiság, pénzsóvárság" motiválta a vádlottakat és "a vérfagyasztó közönyt". Ez az oka annak, hogy az esetek túlnyomó részében sötét, levegőtlen, túlterhelt, e célra alkalmatlan furgonokban, megfelelő mennyiségű étel, ital és megállás nélkül, megalázó körülmények között szállították az embereket - mondta. Ez a mélyen embertelen hozzáállás vezetett 71 ember gyötrelmes fulladásához, kínhalálához - fogalmazott.

A vádat alátámasztó bizonyítékokra hivatkozva Schmidt Gábor kiemelte, az embercsempészés során minden elkövetőnek külön szerepe, feladata volt, de valamennyien tisztába voltak azzal, hogy amit tesznek, azt bűnszervezet tagjaként követik el. Hangsúlyozta, hogy a Szerbiában szervező férfi és a tizenkettedrendű vádlott a hierarchiában az elsőrendű vádlott felett állt, utóbbi közvetítői szerepet töltött be kettejük és a másodrendű vádlott között, de ez nem kisebbíti az ő vezetői, szervezői szerepét. Megállapítható, hogy a bűnszervezet magyarországi tagjait az elsőrendű vádlott vezette, szervezte az innen induló szállításokat, valamint utasította a sofőröket és előfutókat irányító másodrendű vádlottat is. Bár tagadja, az is megállapítható, hogy a telefonbeszélgetések révén tudott az embertelen körülményekről - folytatta az ügyész -, több esetben pedig még a szállítás előtt olyan utasításokat adott, hogy a sofőrök a dörömbölés ellenére sem állhatnak meg, nem ellenőrizhetik utasaik állapotát. A sofőrök - kevés kivételtől eltekintve - semmit nem tettek az embertelen körülmények megszűntetése érdekében - tette hozzá.

Schmidt Gábor beszélt arról is, hogy a Kecskeméti Járásbíróság 2015. augusztus 13-ától engedélyezte az elsőrendű és a másodrendű vádlott mobiltelefonjain folytatott beszélgetésekkel kapcsolatban a titkos adatszerzést. A rögzített bizonyítékok felhasználhatósága pedig a büntetőeljárás lényeges kérdése. Az ügyész kiemelte, a törvény kimondja, hogy annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a bíróság engedélyezte a titkos adatszerzést, annak az eredménye a bűncselekmény minden elkövetőjével szemben felhasználható. A telefonbeszélgetésekkel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy a magyar hatóságokat nem terheli a 2015 augusztusában történt tragédiáért felelősség, a hívások azonnali fordítása akkor nem volt indokolt. A titkos adatszerzések elrendelésekor még nem voltak ugyanis adataik emberi életet veszélyeztető szállításokról, így a hanganyagot a fordítóiroda munkatársai csak novemberben kapták meg - jelentette ki.

PestiSracok facebook image

-mondta.

Az ügyész csütörtökön folytatja vádbeszédét. A tárgyaláson a bíró elmondta, hogy az ügy nyomozati szakaszában mintegy 115 millió, a bírósági eljárás során pedig már több mint 41 millió forint költség merült fel. A DNS-mintáktól kezdve a szállító járművekig mintegy négyszáz bűnjelet vettek jegyzékbe, amelyek között vannak mobiltelefonok, rendszámok, iratok, különféle eszközök és személyes tárgyak is.

A vádirat szerint a bűnszervezet 2015 februárja és augusztusa között mintegy 1200 embert juttatott illegálisan Nyugat-Európába személyszállításra alkalmatlan, zárt, levegőtlen furgonokba zsúfolva. 2015. augusztus 26-án hajnalban 71 embert zártak be egy belülről nem nyitható, sötét, szellőzés nélküli hűtőkamionba. A Kecskemétről a határra tartó járműben utazó 59 férfi, 8 nő és 4 gyermek még magyar területen megfulladt. A határt Hegyeshalomnál 9 óra után lépték át az embercsempészek, majd Parndorf közelében megálltak, és a hűtőkamiont hátrahagyva távoztak a helyszínről. A tizenegy bolgár, két afgán és egy bolgár-libanoni állampolgárságú vádlott közül tizenegyet letartóztattak, a hetedrendű, a tizenkettedrendű és a tizennegyedrendű vádlott szökésben van. A vádirat 26 vádpontot, 33 szállítás leírását tartalmazza, amelyek közül a huszonötödik a parndorfi tragédia.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)