Pesti Srácok

Az életet semmibe vevő kapzsiság - Megkezdődött a vádbeszéd a halálkamionos tragédia perében

Az életet semmibe vevő kapzsiság - Megkezdődött a vádbeszéd a halálkamionos tragédia perében

Megkezdte vádbeszédét az ügyész a 71 ember halálát okozó parndorfi ügy tárgyalásán kedden a Kecskeméti Törvényszéken. Schmidt Gábor szerint "a korlátokat nem ismerő, az életet, méltóságot semmibe vevő kapzsiság, pénzsóvárság" motiválta a vádlottakat és "a vérfagyasztó közönyt". Ez az oka annak, hogy az esetek túlnyomó részében sötét, levegőtlen, túlterhelt, e célra alkalmatlan furgonokban, megfelelő mennyiségű étel, ital és megállás nélkül, megalázó körülmények között szállították az embereket - mondta. Ez a mélyen embertelen hozzáállás vezetett 71 ember gyötrelmes fulladásához, kínhalálához - fogalmazott.

A vádat alátámasztó bizonyítékokra hivatkozva Schmidt Gábor kiemelte, az embercsempészés során minden elkövetőnek külön szerepe, feladata volt, de valamennyien tisztába voltak azzal, hogy amit tesznek, azt bűnszervezet tagjaként követik el. Hangsúlyozta, hogy a Szerbiában szervező férfi és a tizenkettedrendű vádlott a hierarchiában az elsőrendű vádlott felett állt, utóbbi közvetítői szerepet töltött be kettejük és a másodrendű vádlott között, de ez nem kisebbíti az ő vezetői, szervezői szerepét. Megállapítható, hogy a bűnszervezet magyarországi tagjait az elsőrendű vádlott vezette, szervezte az innen induló szállításokat, valamint utasította a sofőröket és előfutókat irányító másodrendű vádlottat is. Bár tagadja, az is megállapítható, hogy a telefonbeszélgetések révén tudott az embertelen körülményekről - folytatta az ügyész -, több esetben pedig még a szállítás előtt olyan utasításokat adott, hogy a sofőrök a dörömbölés ellenére sem állhatnak meg, nem ellenőrizhetik utasaik állapotát. A sofőrök - kevés kivételtől eltekintve - semmit nem tettek az embertelen körülmények megszűntetése érdekében - tette hozzá.

Schmidt Gábor beszélt arról is, hogy a Kecskeméti Járásbíróság 2015. augusztus 13-ától engedélyezte az elsőrendű és a másodrendű vádlott mobiltelefonjain folytatott beszélgetésekkel kapcsolatban a titkos adatszerzést. A rögzített bizonyítékok felhasználhatósága pedig a büntetőeljárás lényeges kérdése. Az ügyész kiemelte, a törvény kimondja, hogy annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a bíróság engedélyezte a titkos adatszerzést, annak az eredménye a bűncselekmény minden elkövetőjével szemben felhasználható. A telefonbeszélgetésekkel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy a magyar hatóságokat nem terheli a 2015 augusztusában történt tragédiáért felelősség, a hívások azonnali fordítása akkor nem volt indokolt. A titkos adatszerzések elrendelésekor még nem voltak ugyanis adataik emberi életet veszélyeztető szállításokról, így a hanganyagot a fordítóiroda munkatársai csak novemberben kapták meg - jelentette ki.

PestiSracok facebook image

-mondta.

Az ügyész csütörtökön folytatja vádbeszédét. A tárgyaláson a bíró elmondta, hogy az ügy nyomozati szakaszában mintegy 115 millió, a bírósági eljárás során pedig már több mint 41 millió forint költség merült fel. A DNS-mintáktól kezdve a szállító járművekig mintegy négyszáz bűnjelet vettek jegyzékbe, amelyek között vannak mobiltelefonok, rendszámok, iratok, különféle eszközök és személyes tárgyak is.

A vádirat szerint a bűnszervezet 2015 februárja és augusztusa között mintegy 1200 embert juttatott illegálisan Nyugat-Európába személyszállításra alkalmatlan, zárt, levegőtlen furgonokba zsúfolva. 2015. augusztus 26-án hajnalban 71 embert zártak be egy belülről nem nyitható, sötét, szellőzés nélküli hűtőkamionba. A Kecskemétről a határra tartó járműben utazó 59 férfi, 8 nő és 4 gyermek még magyar területen megfulladt. A határt Hegyeshalomnál 9 óra után lépték át az embercsempészek, majd Parndorf közelében megálltak, és a hűtőkamiont hátrahagyva távoztak a helyszínről. A tizenegy bolgár, két afgán és egy bolgár-libanoni állampolgárságú vádlott közül tizenegyet letartóztattak, a hetedrendű, a tizenkettedrendű és a tizennegyedrendű vádlott szökésben van. A vádirat 26 vádpontot, 33 szállítás leírását tartalmazza, amelyek közül a huszonötödik a parndorfi tragédia.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.