Beszámolt a pécsi önkormányzat adósságát vizsgáló bizottság vezetője a közgyűlésnek
A pécsi önkormányzat gazdálkodásában tavaly előállt költségvetési hiány kialakulásához a 2008 előtti finanszírozás, a városi cégek gazdálkodása, a túl nagy intézményrendszer és korábbi rossz politikai döntések is hozzájárultak - állapította meg az okokat vizsgáló tényfeltáró bizottság, amelynek vezetője, Hoppál Péter a város közgyűlésének csütörtöki ülésén számolt be a grémium tevékenységéről.
Pécs fideszes országgyűlési képviselője a Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester felkérésére tavaly szeptemberben megalakult bizottság mintegy nyolc hónapos munkája eredményeként elkészült 45 oldalas jelentés tartalmából adott összegzést. A grémium - mint ismertette - külön vizsgálta az önkormányzat működésének 2009 előtti és utáni időszakát, ehhez csaknem 2900 oldalnyi dokumentumot tekintettek át. Megállapításaik között szerepel, hogy a pécsi gazdaság - a rendszerváltás veszteseként - sebezhető helyzetbe került, amelyet tovább súlyosbított a 2010-es évek előtti gazdasági világválság. Hoppál Péter közölte: a globális környezet okozta nehézségeket a város rossz adottságai és rossz politikai döntések is tetézték. Utóbbiak között említette a közösségi közlekedés korábbi anomáliáit, a pénznyelő, van, de nincs pécs-pogányi repülőteret, valamint szocialista városvezetés 3,1 milliárd forintos jutalombotrányát is. A képviselő kitért arra, hogy a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekt során létrejött intézményrendszer a gyenge helyi gazdasági környezet miatt nem fenntartható. Annak működtetéséhez évi kétmilliárd forintot biztosít a kormány. A politikus szerint a gazdaságfejlesztési koncepció hiánya további sodródást eredményezett, más - hasonló méretű - városokkal szemben a rendszerváltás után Pécsett csak megmosolyogtatóan kicsi ipari parkot hoztak létre. Hoppál Péter bírálta egyúttal a korábbi városvezetések szerinte nem megfelelő vagyongazdálkodási gyakorlatát is. Hangsúlyozta azt is, hogy az önkormányzatok 2014-es kormányzati adósság-konszolidációjából kimaradt a pécsi városi cégek hitelállományának átvállalása.
Ez a 10-12 milliárdos hitelállomány napi problémát jelent.
- mondta.
1990 és 2008 között a város finanszírozása, állami bevételeinek folyamatos csökkenése és a saját bevételek nem túl dinamikus emelkedése, valamint a városi cégek gazdálkodása, a túl nagy intézményrendszer (.) és a sorozatos hibás politikai döntések együttesen okozzák azt, hogy napjainkban sem megoldott a város nullás költségvetési működése.
- összegzett Hoppál Péter.
A politikus azt reméli, hogy a polgármester részére átadott jelentés hozzájárul a következő időszak kilábalásához. Az ülésen elhangzott, hogy a jelentést az interneten nem teszik közzé, abba a polgármesternél tekinthetnek be a városi képviselők. Kóbor József (LMP) önkormányzati képviselő közhelygyűjteménynek minősítette a grémium megállapításait, majd síkra szállt annak nyilvánosságra hozatala mellett. Kunszt Márta (DK) hozzászólása szerint az önkormányzati működés nincs lefinanszírozva a magyar politikai struktúrában. A jobbikos Fogarasi Gábor azt kifogásolta, hogy az eladósodott önkormányzati cégek vezetői jelenleg is többmilliós prémiumokat vesznek fel.Kővári János (Összefogás Pécsért Egyesület - ÖPE) úgy értékelte, hogy a jelentés önkritikus szembenézés, de a jövőre vonatkozó megoldási javaslatokat nem tartalmaz. Egyúttal a korszerű városüzemeltetésre való átállás mellett is érvelt. Hoppál Péter és Páva Zsolt az ellenzéki felvetésekre úgy reagált, hogy a bizottság feladata nem a megoldási stratégiaalkotás, hanem a tényfeltárás volt.
Forrás:MTI, Fotó:index.hu
