Hathatósabb kibervédelmet szorgalmaz az Európai Parlament
476 szavazattal, 151 ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett fogadta el szerdán az Európai Parlament a kibervédelmi állásfoglalást. A kibervédelem megerősítésére azért elengedhetetlen, mert fokozódik az új fajta, úgynevezett hibrid fenyegetettség. Elsősorban egy gyorsreagálású csoport felállítására és szorosabb NATO-együttműködésre van szükség - vélekedtek a témában felszólaló képviselők.
Az elfogadott állásfoglalás megállapítja, hogy Oroszország, Kína és Észak-Korea, de egyéb, nem állami szereplők is rosszindulatú kibertámadást intéztek kulcsfontosságú uniós infrastruktúrák ellen, kiberkémkedési műveletekkel céloztak és tömegesen figyeltek meg uniós polgárokat, hamis információs kampányokat és zsarolóvírusos támadásokat folytattak az Unióban - áll az Európai Parlament közleményében.
A sokféle, egységet nem alkotó európai védelmi stratégia és képesség védtelenné teszi az Uniót a kibertámadásokkal szemben. Ezért sürgetik a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább haderejük együttműködési képességeit és uniós szinten működjenek együtt a NATO-val és egyéb partnerekkel. Ehhez több közös szimulációs kibergyakorlatra, katonatiszteknek szervezett tanfolyamokra, kiberkriminalisztikai szakértők felvételére, és az uniós katonai missziók és műveletek kibervédelmi szaktudásának fokozására van szükség - írják.
A képviselők üdvözölték az állandó strukturált együttműködés keretében elindított két kiberprojektet: egy kiberincidensekkel kapcsolatos információkat megosztó platformot és kibervédelmi gyorsreagálású csoportokat. Reményeik szerint mindez az európai kibervédelmi gyorsreagálású csoport létrehozását eredményezi majd, amelynek feladata a koordináció mellett az Uniót érintő kibertámadások észlelése és kivédése lenne.
Egy másik, az Unió és a NATO közötti kapcsolatról szóló, 411 szavazattal 182 ellenszavazat és 57 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők hangsúlyozzák, hogy egyik nemzetközi szervezet sem rendelkezik a hagyományos veszélyforrások helyett egyre inkább hibrid jellegű, újfajta biztonsági kockázatok kezelésére alkalmas, teljeskörű eszköztárral.
A képviselők szerint a kibervédelmi együttműködésen túl elsősorban stratégiai kommunikációra, alapos helyzetismeretre, a titkos információk megosztására, és a szabálytalan bevándorlás megállítására van szükség. Az EU-NATO stratégiai párbeszédnek ezen kívül a katonai személyzet és eszközök Unión belüli gyors mozgatásának útjában álló akadályok felszámolásával is foglalkoznia kellene.
Vezető kép: EPA
