Háztáji többletenergiát hasznosítana a román országos villamosenergia-hálózat
Ledőlt az első tabu a romániai energiaellátásban: a szolgáltatók felvásárolhatják a háztartások által önellátásra termelt, megújuló forrásból származó többletenergiát. A jelenség elterjedését most már csak a technikai korlátok akadályozhatják - írja a Magyar Idők.
A román képviselőház döntőházként, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által megfogalmazott módosításokkal fogadta el azt a törvénytervezetet, amely alapvetően a tűzifa hiányának pótlására keres megoldást. Egy korábbi sürgősségi kormányrendelet a zöldenergia előállításának fellendítését célozta, az RMDSZ törvényhozói ehhez a kormányjavaslathoz fogalmaztak meg a többletenergia felvásárlását lehetővé tevő kiegészítő módosítást.
A tűzifahiány nemcsak a székelyföldi megyékben, de Erdély-szerte is jelentős problémát okoz a vidéki települések energiaellátásában. Az alsóház szakbizottsága által egyöntetűen elfogadott, és a törvénytervezet végleges szövegébe beemelt módosító javaslat megoldást nyújt azoknak, akik megújuló forrásból termelt villamos energiával pótolnák a hiányt a háztartásokban
– nyilatkozta a plénumi szavazást követően Korodi Attila korábbi környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ képviselőházi frakcióvetője.
Bende Sándor RMDSZ-es képviselő, az alsóház ipari bizottságának alelnöke szerint a módosítás kedvező az önellátó fogyasztóknak, akik immár visszafordíthatják a villamosenergia-hálózatba az általuk termelt, de el nem használt többletenergiát.A jogszabály-módosítás ugyanakkor környezetvédelmi szempontból is fontosnak ígérkezik, megfogalmazói a megújuló forrásokból származó energia előállításának fellendülését remélik.
Az akár történelminek is nevezhető áttörés eddigi elsődleges akadályozója az energiaipari lobbi volt, hídfőik azonban fokozatosan tarthatatlanná váltak. A „kirekesztés” legutóbbi eszköze a háztartási termelésű energia adókkal való terhelése volt. Ha Klaus Johannis államfő aláírása, illetve a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után a jogszabály érvénybe lép, az elkövetkezőkben a háztáji energiatermelők év közben folyamatosan rovancsolhatják az energiaszámlájukat, ha pedig év végén így is pluszban jönnek ki, az állam megtéríti az országos energiarendszerbe pumpált fölösleg ellenértékét.
Szakemberek szerint viszont nagyon hamar felszínre kerülhetnek az energiarendszer technikai akadályai, elsősorban a kistérségekben fordulhat elő, hogy a rendszer az áteresztőképesség, a trafók műszaki elégtelensége miatt képtelen lesz befogadni a kilowattpluszokat. Bár a jogszabály szerint a 27 kW fölötti installált kapacitás már adózandó, miután egy 200 négyzetméteres családi ház energiaellátása nem igényel 12 kW-s teljesítménynél nagyobbat, elodázhatatlannak tűnnek az országos műszaki fejlesztések.
Romániában nagy lendülettel fogtak neki a zöldenergia termelésének és felhasználásának, olyannyira, hogy egy idő után be kellett fagyasztani a folyamatot, miután kimerült az úgynevezett zöldkártyák kifizetésére szánt uniós keret. Az ország természeti adottságainak köszönhetően is a szélből és napból származó energia ipari felhasználásának részaránya eléri a 20 százalékot – a cernavodai atomerőmű két egysége termelésének hasznosítási aránya például nem haladja meg a 16 százalékot.
És ez az irány aligha változik, miután a nap és a szél „ígérete” korlátlannak tűnik, addig a különböző visszaélések nyomán hozott szabályozások erősen korlátozták a kis vízerőművek kapacitását. A trendet az is erősíteni látszik, hogy Romániának 2023-ig teljes mértékben ki kell váltania a szénerőműveket, amelyeket amúgy is csak szociális szempontok alapján tartanak fenn.
A szakemberek ennek ellenére egyelőre nem számolnak a romániai villamosenergia-árak látványos csökkenésével, bár az Eurostat adatai szerint Európában mindössze nyolc országban fizetnek érte kevesebbet a háztartások. Köztük Magyarországon, ahol az elmúlt három évben húsz százalékot meghaladó mértékben csökkent a villamos energia ára.
Forrás:
Magyar Idők;
Fotó:
MTI
