Pesti Srácok

Hivatalos - Két elnökjelölt méretteti meg magát az MSZP tisztújítóján

Hivatalos - Két elnökjelölt méretteti meg magát az MSZP tisztújítóján

Két jelölt indul vasárnap az MSZP elnöki posztjáért a párt budapesti tisztújító kongresszusán, a három alelnöki helyre négyen pályáznak - közölte az ellenzéki párt jelölőbizottságának elnöke. Szabó Vilmos elmondta, Kunhalmi Ágnes, a párt volt fővárosi elnöke levélben tájékoztatta, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, csak a választmányi elnöki posztért indul, amire ő az egyedüli jelölt.

Hozzátette, az elnöki tisztségre így csak ketten, Mesterházy Attila korábbi pártelnök és Tóth Bertalan parlamenti frakcióvezető pályázik. A jelölőbizottság elnöke beszámolt arról is, hogy az alelnökségért négyen, Bangóné Borbély Ildikó országgyűlési képviselő, Hegyi Gyula, a Baloldali Tömörülés Platform elnöke, Komjáthi Imre, a Munkát, Kenyeret, Tisztességes Béreket Egyesület vezetője és Szanyi Tibor európai parlamenti (EP-) képviselő méretteti meg magát. Az elnökhelyettesi posztért Szakács László volt országgyűlési képviselő és Ujhelyi István EP-képviselő indul. Szabó Vilmos közölte, országos elnökségi tagságra 20-an pályáznak. Az elnökség 15 tagú, tisztségénél fogva tagja az elnök, az elnökhelyettes, az alelnökök, valamint a parlamenti frakcióvezető. Ezért 9-10 főt választhatnak meg az elnökségbe.

Az MSZP vasárnap tartja tisztújító kongresszusát. Idén attól függetlenül tisztújítást kellett volna tartani, hogy a párt elnöksége az áprilisi országgyűlési választás után lemondott, ugyanis lejárt a párt vezetőinek kétéves megbízatása. A kongresszus - a párt legfelső döntéshozó szerve - választja meg az elnökség tagjain kívül az MSZP választmányának elnökét, az országos etikai és egyeztető bizottság elnökét, a központi pénzügyi ellenőrző bizottság elnökét és tagjait, valamint az etikai és fegyelmi ügyek tanácsa elnökét és tagjait.

Forrás/fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)