Pesti Srácok

Még bűnszervezetüket sem ismerték el a parndorfi tragédia vádlottjai

Még bűnszervezetüket sem ismerték el a parndorfi tragédia vádlottjai

A vádlottak ügyvédeinek meghallgatásával folytatódott a 71 ember halálát okozó pandorfi ügy tárgyalása hétfőn a Kecskeméti Törvényszéken. A vádlottak mindannyian tagadták, hogy bűnszervezetben követtek volna el embercsempészést, és többen is azzal védekeztek, hogy nem számítottak tragédiára, mivel korábban már többször is hasonló módon szállítottak embereket.

A főügyészség a vádlottakkal szemben bűnszervezetben elkövetett embercsempészés miatt fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és kiutasításra tett indítványt. Doma István, az elsőrendű vádlott védője elmondta, afgán állampolgárságú védencét az ügyészség embercsempészettel mind a 26 vádpontban megvádolta, de ő tagadja a szervezetben betöltött vezető szerepét. Állítása szerint mindössze bizalmi kapcsolattartó volt a Szerbiában működő embercsempész szervezetet vezető pakisztáni és afgán férfiak, valamint a Magyarországon működő szervezet között. Hangsúlyozta, a bűnszervezetben való elkövetés megállapíthatóságához valamennyi feltételnek adottnak kell lennie, de ez a tragédia időpontjában érvényes szabályozás szerint nem volt meg. Közölte, az elsőrendű nem is volt tisztában a bűnszervezet fogalmával, amikor elismerte, hogy részt vett az embercsempészetben. Elmondta, védence a tragédiával végződő út során mindig is azt kérte, hogy álljanak meg a kamionnal, és nézzék meg, miért dörömbölnek az emberek, de "a helyzet megoldása nem nála volt, mert a kamiont nem ő vezette". Az ügyvéd szerint a negyedrendű vádlottnak, aki a 71 ember halálát okozó szállítás során a kamiont vezette, ez volt a hatodik útja, így már kellő tapasztalatot szerzett. Doma István azt kérte, hogy védencét az emberölés vádja alól mentsék fel, részére az embercsempészés miatt határozott idejű szabadságvesztést szabjanak ki.

A másodrendű vádlott védője, Magony Miklós elmondta, bolgár származású védencének feladata az volt, hogy sofőröket toborozzon Bulgáriából, biztosítsa magyarországi szállásukat, és kifizesse őket. Feladata volt még az embercsempészethez szükséges autók felkutatása, azok műszaki állapotának biztosítása, továbbá felelt a sofőrök eljuttatásáért a határszakaszra, a csempészés útvonalának kijelöléséért, a sofőrök telefonnal, míg a csempészett emberek vízzel való ellátásáért. Szerinte "az áldozatok sorsa akkor pecsételődött meg, amikor az ötödrendű vádlott beszállt az üzletbe, mert a kufárt csak a járművek állaga érdekelte, és nem az abban szállított emberek testi épsége". A védő azt indítványozta, hogy a törvényszék védence bűnösségét embercsempészés, továbbá emberölés helyett halált okozó közúti veszélyeztetés bűntettében mondja ki, és mentse fel az életveszélyt okozó testi sértés vádja alól.

A negyedrendű vádlott, a kamiont vezető bolgár férfi védője, Szklenár Zoltán elmondta, védence az embercsempészést nem vitatja, de azt igen, hogy bűnszervezetben követte volna el. Kiemelte, ügyfele utasítások alapján végezte a migránsok szállítását, és nem számított arra, hogy az "addig jól működő szisztéma" tragédiához vezet. Vitatta a minősített emberölés vádját is, mivel védencét a harmadrendű vádlott, a kísérő úgy tájékoztatta, hogy egy lyukon az egyik ember ki tudta dugni a kezét, így abban a hiszemben volt, hogy a raktérbe elegendő levegő jut. Megjegyezte, hogy ügyfelét társai folyamatosan és agresszívan utasították, és nem volt lehetősége saját akaratának megfelelően cselekedni. Szerinte az elkövetett bűncselekmény a halált okozó közúti veszélyeztetés tényállását meríti ki. Az ötödrendű vádlott védője, Hölter Ivett azt közölte, hogy autókereskedelemmel foglalkozó bolgár-libanoni védence járműveket adott el a vádlottaknak. Elmondta, sokáig nem volt tudomása arról, hogy a tőle megvásárolt járműveket valójában mire használják. Miután ez kiderült, felvette a kapcsolatot a bolgár belbiztonsági szolgálattal. A védő az ötödrendű vádlott felmentését indítványozta.

PestiSracok facebook image

Kőszegi Gábor, a hatodrendű vádlott védője úgy fogalmazott, védence, aki sofőr volt a szervezetben, első kihallgatása során elmondta, üzletelni jött Magyarországra. Arról is beszélt, hogy védence lyukakat is fúrt az egyes járművekre. A hetedrendű vádlott, akit az ügyészség távollétében életveszélyt okozó testi sértéssel is vádol, egyetlen vádpontban érintett, a parndorfi tragédiát követő utolsóban. A bolgár sofőr védője, Molnár Éva szerint felmerül a kérdés, hogy egyetlen elkövetői magatartás vajon minősíthető-e bűnszervezetben elkövetettnek. A kilencedrendű bolgár vádlott védője, Molnár István szerint védence "csupán rosszkor volt rossz helyen". A jogosítvánnyal nem rendelkező bolgár férfi - a sofőrt segítve - mindössze egyszer vett részt utasként egy szállításban. A tizedrendű vádlott védője Mihó-Szigethy Csilla szerint bolgár védence a tizenharmadrendű vádlott hívására érkezett Magyarországra, aki azt állította, hogy autókat kellene külföldre szállítania. Mint mondta, sofőr nem tudott arról, hogy bűnszervezet tagjaként, sanyargatással követi el az embercsempészetet.

A tárgyalás kedden további védők meghallgatásával, valamint a vádlottak utolsó szó jogán tett nyilatkozataival folytatódik.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)