Nem ereszti Szerbiát az IMF: ha újabb kölcsönt nem is, azért tanácsadást rájuk tukmáltak
Szerbia azt hihette, hogy februárban megszabadult a Nemzetközi Valutaalap (IMF) gyámkodásától, de azt mi is tudhatjuk, hogy ez nehezebb, mint elsőre gondolnánk. A szerb kormány és az IMF küldöttsége új, nem pénzügyi, hanem tanácsadásra vonatkozó együttműködésről állapodott meg szerdán. A harminc hónapra szóló megállapodást a valutaalap végrehajtó bizottsága várhatóan július közepén hagyja jóvá. Szerbia 1,2 milliárd eurós, hároméves hitelmegállapodása az IMF-fel 2018 februárjában járt le, akkor Ana Brnabić kormányfő azt közölte, hogy várhatóan nem kötnek újabb megállapodást. Nem lett igaza.
Az újabb megállapodás nem készenléti hitelről szól, mint az előző, 2014-es. James Roaf, az IMF szerbiai küldöttségének vezetője nagyon szép eufemizmussal fogalmazta meg a program mibenlétét. Eszerint a tanácsadásra és megfigyelői tevékenységre vonatkozó együttműködés azon országok számára lett kitalálva, amelyeknek „jó lehet egy IMF által felügyelt program”. Arról persze nem szól a fáma, hogy az IMF-nek mi lehet jó, ők csak önzetlenül segítenek egyes, megszorult országoknak. Sőt néha olyanoknak is nagyon-nagyon akarnának „segíteni”, amelyek nélkülük is boldogulnak. Mindenesetre Roaf szerint a program a makrogazdasági és pénzügyi stabilitást őrzi meg, valamint az ambiciózus strukturális és intézményi reformok megvalósítását támogatja annak érdekében, hogy elősegítsék a gazdasági növekedést, növeljék az életszínvonalat és lehetőséget teremtsenek új munkahelyek létrehozására.
Már csak egy kicsit kell kibírniuk a szerbeknek, aztán majd jobb lesz
James Roaf kiemelte Belgrád jó makrogazdasági kilátásait, a szerb gazdaság stabilitását, a 2018-ra várható 3,5 százalékos GDP-növekedést és az alacsony inflációt. Ennek ellenére azonban az IMF ott van, és mint a jó úttörő, ahol tud, segít. Hivatalos célja, hogy alacsony legyen a szerb költségvetési hiány, ami a most még bő 57 százalékos államadósság csökkenését is maga után vonná, így az a program lezárásáig a bruttó hazai termék 50 százaléka alá eshetne. Roaf belengette az IMF égisze alatt végrehajtott, négy évvel ezelőtti nyugdíj- és bércsökkentés visszavonását is.
Sinisa Mali szerb pénzügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette: Szerbia minden feltételt teljesített annak érdekében, hogy júliusban pozitív választ kapjon az IMF-től. Pozitív választ arra a szerb kérésre, amit feltehetően az IMF jobban akar, mint Szerbia... Szerbia februárban zárta le a 2014-ben a Nemzetközi Valutaalappal kötött 1,2 milliárd eurós, hároméves készenléti hitelről szóló megállapodást. Az akkori megegyezés értelmében Szerbia csökkentette az államadósságát, privatizált néhány veszteséges állami vállalatot, csökkentette a nyugdíjakat és a közszférában dolgozók béreit, valamint karcsúsított a felduzzadt állami adminisztráción.
forrás: MTI
